Keresés

A tudomány, vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak. Az ateista filozófia-professzor arról beszél a tanítványainak, mi a problémája a tudománynak Istennel, a Mindenhatóval.

Az ókorban, amikor a Biblia íródott, nem volt még egészségtudomány. Nem határozta meg pontos definíció az egészség fogalmát. Az emberek egyszerűen Isten ajándékának tartották a test zavarmentes ...

Lehet egy jó tudós istenhívő? - tette fel nemrég a kérdést egy New York-i tudományos konferencián a hallgatóság egyik tagja.

Az emberiség egyik legnagyobb zsenije, Newton, nagyon sokat vitatkozott tudós barátaival a világegyetem és a naprendszer eredetéről, keletkezéséről.

Természettudományos kutatásaim során mindig újból és újból elámultam annak az energiának és bölcsességnek láttán, amely képes megindítani bármelyik állat bonyolult szervezetének fejlődési folyamatát.

Megtalálta és azonosította egy nemzetközi kutatócsoport a bibliai Ciklág városát, ahová Saul király elől menekült Dávid király – jelentette az izraeli média.

A változó világ titokzatos. Nem tudni, mit rejt a holnap. Vagy mégis? Ki az, aki megmondhatja? Bizakodhatunk, hogy a civilizáció gyõz, a meglévõ gondok szép sorban megoldódnak, és jobb lesz az élet? Vagy inkább a félelmek tûnnek megalapozottnak, a pusztulás, a káosz réme? Emberek millióit foglalkoztató kérdések ezek. A válasszal így vagy úgy megbirkózva, napi döntéseivel ki-ki a saját életét teszi kockára, olyan megszokott természetességgel, ahogy az életciklusait járja az emberiség a történelem kezdete óta.

Valóság-e a menny? Emberek milliói sóvárognak egy kevésbé zûrzavaros világ után. Jóllehet különbözõ okokból, de szeretnének elmenekülni errõl a bolygóról s áttelepülni a világûr egy békésebb, boldogabb helyére. Az emberek egy jelentõs csoportja a menny felé tekint. Az õ reményeik nem laboratóriumi körülmények között létrehozott tájak és újrahasznosított vegyi anyagok tudományos elõállításán nyugszanak. Olyan új hazát keresnek, amely teljesen mentes az emberi hibáktól és befolyásoktól. Ahol nincs önzés, büszkeség és bûn. Ez a hely a menny!

Az 1700-as évek felvilágosodása óta a nyugat társadalma nagy hangsúlyt helyez a tudomány értékére. Az egész kultúrára jellemzõ idegenkedés – a sötét középkori babonasággal és félelemmel szemben – az ellentétes végletbe hajtotta a mûvelt osztályt, mégpedig a természetfölötti tagadásába. Ez a beállítottság annyira eljutott az átlagemberhez, hogy a mai tudományosan gondolkodók mellõznek vagy kerülnek mindent, amit nem lehet tudományosan bebizonyítani: Istent és az összes láthatatlan realitást, ami körülveszi õt. Az ember továbbra is vágyakozik kapcsolatba lépni a Földön túli világgal. Ennek egyik megnyilvánulása az a lelkesedés, amely körülveszi a modern "prófétákat". Vajon rendelkeznek-e azzal a képességgel, hogy üzeneteket vegyenek át a láthatatlan világból?

A tudomány azt állítja, hogy a fényt három alapsugár, illetve hullámhosszcsoport alkotja. Teljesen különböznek egymástól, és önmagában egyik sem képes létrehozni fényt. Külön-külön mindhárom sugárnak megvan a maga saját szerepe. A fényhez hasonlóan a mi "egy Istenünk" is három különbözõ személyben jelenik meg: Atya, Fiú és Szentlélek. A mindenható lények tanulmányozása kétségkívül mindent felülmúló téma, amelyet halandó valaha is megkísérelt felfogni vagy szemlélni. Egyházszakadást, de még háborút is eredményezett ez a vitapont, amely Isten természetét érinti.