Keresés

Különleges eseteket figyeltem meg az elmúlt hónapokban, mintha újraéledt volna a COVID kapcsán a régi hiedelem, hogy a betegség a bűnös cselekedetek miatt éri el az embert.

A Bibliában Bírák könyve hetedik fejezetében egy csata előkészületeinek részeként Isten alaposan lecsökkentette a saját harcosainak seregét: Gedeonnak, a vezetőnek először is haza kellett küldeni – az amúgy is négyszeres túlerővel szemben álló kis seregből – azokat, akik féltek: a kétharmaduk távozott.

Lehet-e feszültség Isten egyházában? Elvárható-e, hogy mindent egyformán lássunk? Ha nem, hogyan viszonyuljunk azokhoz, akik más álláspontot képviselnek?

Gombaszedés szezonja volt. Fiatal pár szívesen sétált az erdőben és örömmel szedték a friss gombát. Mivel jól ismerték a gombafajtákat sokféle ehető gombát találtak.

„Hát, drágám, te legalább megélhetted, milyen az, amikor valaki szeret.” - csendben, fáradt mosollyal hallgattad, ahogy tovább fejtegette, hogy másoknak mennyivel rosszabb, és bár akkor is tudtad, hogy igaza volt...

A Titanic katasztrófa egyik túlélője Archibald Gracie IV., egy jómódú, alabamai születésű skót-amerikai volt – egyúttal ő a harmadik utólagos áldozat, nyolc hónappal későbbi halálát ugyanis a katasztrófa átélése következtében létrejött komplikációk okozták.

A változó világ titokzatos. Nem tudni, mit rejt a holnap. Vagy mégis? Ki az, aki megmondhatja? Bizakodhatunk, hogy a civilizáció gyõz, a meglévõ gondok szép sorban megoldódnak, és jobb lesz az élet? Vagy inkább a félelmek tûnnek megalapozottnak, a pusztulás, a káosz réme? Emberek millióit foglalkoztató kérdések ezek. A válasszal így vagy úgy megbirkózva, napi döntéseivel ki-ki a saját életét teszi kockára, olyan megszokott természetességgel, ahogy az életciklusait járja az emberiség a történelem kezdete óta.

Napjainkban elõtérbe kerültek a „szeretet-könyvek”. Kárpáti Petronella könyve már a hatodik kiadását éri meg, mutatva ezzel nemcsak azt, mennyire népszerû a téma, hanem egyben azt is, hogy igény van egy olyan „szeretet-könyvre”, amely nem pusztán az embernek ember iránti kapcsolatát ecseteli, magatartásunk mozgató rugóit kutatva. Ez a kis kötet arra irányítja a figyelmet, hogy az ember akkor érzi igazán magát a szeretet oltalmában, ha Istennel is megbékélt kapcsolatban, az Örökkévaló iránti engedelmes életben él, s így nap mint nap tapasztalja, hogy még magányában sincs soha egyedül.

Az 1700-as évek felvilágosodása óta a nyugat társadalma nagy hangsúlyt helyez a tudomány értékére. Az egész kultúrára jellemzõ idegenkedés – a sötét középkori babonasággal és félelemmel szemben – az ellentétes végletbe hajtotta a mûvelt osztályt, mégpedig a természetfölötti tagadásába. Ez a beállítottság annyira eljutott az átlagemberhez, hogy a mai tudományosan gondolkodók mellõznek vagy kerülnek mindent, amit nem lehet tudományosan bebizonyítani: Istent és az összes láthatatlan realitást, ami körülveszi õt. Az ember továbbra is vágyakozik kapcsolatba lépni a Földön túli világgal. Ennek egyik megnyilvánulása az a lelkesedés, amely körülveszi a modern "prófétákat". Vajon rendelkeznek-e azzal a képességgel, hogy üzeneteket vegyenek át a láthatatlan világból?

Manapság a kompromisszum nem helytelen szó. Sokszor csodálatos dolognak számít segíteni, gondoskodni valakirõl és fenntartani az egyetértést és békét a kapcsolaton belül. A házasságban a megállapodás a házi békét, a nyugalmat ösztönzi. Ám amikor a keresztények az igazság alkotóelemeivel kapcsolatban egyezkednek – feláldozva ezzel a bibliai erkölcsi elveket – azért, hogy elérhessék a békét, akkor ez végzetessé válik.