Keresés

Boldog ember az, aki nem jár gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem ül...

A józanság különösen izgalmas manapság! Olyan sok furcsa véleményt hallunk manapság, olyan furcsa eseményeket tapasztalunk. Hogyan mondhatja valaki hogy józan a gondolkodása.

Nem rég valakitől hallottam ezt a mondatot, és azt vettem észre, hogy napközben is ezen gondolkodom. Milyen igaz! Bárhogy néz ki az út, végig kell menni rajta.

Tesztelték és pozitív lett! A diagnózis egyértelmű, a vírus megtalálta és tápláléknak tekintette a testét. Eleinte csak láztünetek, majd, ha sikerül birtokba venni a tüdőt, nehéz légzés, általános gyengeség.

Számomra mindig nagy érték volt, ha valaki teljes odaadással végezte a munkáját, bármilyen területen is dolgozzon. Magam is így állok hozzá a feladataimhoz, azokból igyekszem mindig a legtöbbet kihozni a legjobb tudásom szerint.

Manapság elég sok az egymásnak feszülés a vélemények különbsége miatt. De kezelhetjük-e másként az ilyen helyzeteket? Tudunk-e másként hozzáállni az ellenkező véleményhez?

Az egek hirdetik Isten dicsőségét, kezének munkájáról beszél a menny. Nappal a nappalnak adja át e szót, éjjel az éjjelnek adja tudtul. Nincs szó, és nincs beszéd, hangjuk sem hallatszik, mégis eljut hangjuk az egész földre, szavuk a világ végéig. (Zsoltárok 19: 2-5.)

Mert én immár megáldoztatom, és az én elköltözésem ideje beállott. Ama nemes harczot megharczoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam.

A vírushelyzet második hulláma többeket arra ösztönöz, hogy kerüljék a gyülekezési helyeket, másokat, hogy egyéb programokkal helyettesítsék az időszakot.

Akkor is nehéz idők voltak. Az erős falak a normális életet alapfelvételei voltak. Rablók, fosztogatók, „honfoglalók”, vadállatok számára a bekerítetlen város szabad prédát jelentett. Ezen kívül a falak a határokat, az identitást, az önrendelkezést, a szabadságot jelképezték.