Keresés

Időnként becsap bennünket a tudatunk, amikor azt érezteti velünk, hogy önmagunkban is lám, milyen nagyszerűek vagyunk. Aztán ha áldásként szembe jön velünk Isten valósága, rádöbbenünk, hogy nélküle semmik vagyunk. És ekkor megértjük, hogy Isten kegyelmére van egyedül szükségünk, de az mindenre elég nekünk.

A bírák könyve 11. és 12. fejezetben találunk egy különleges történetet, melynek ez a híradás is része. A főszereplő Jefte..

Interneten olvastam az alábbi írást. Szerzőjét nem ismerem, de gondolatait érdemes megszívlelni, ezért megosztom. Emlékeztessük magunkat időnként, ha elfelejtjük a pillanat értékét.

Habakuk könyvének bevezető része ama nagy teher rövid részletezéséről szól, melyet a próféta az ő Kr.e. 7. századi szolgálatának kezdetén látott maga előtt. E lelki teher alapját a babiloni fogságot megelőző időszakban tapasztalható erkölcsi romlás, erőszak, igazságtalanság és törvénytelenség képezte.

Helen Kellert (1880-1968) szinte mindenki ismeri.Ő az az „alabamai gyermek”, aki 19 hónaposan, épp, mielőtt megtanult volna beszélni, veszítette el látását és hallását egy betegség következtében...

Elkényeztettek bennünket, asztal mellett ehetünk! – mondta viccesen a fiunk két évvel ezelőtt egy nappali szoba - konyha felújítás után, amikor is napokig mindenki ott evett, ahol éppen helyet talált...

Egyszer történt egy hajótörés, amit csak egy nő élt túl. Őt a víz egy lakatlan szigetre vitte. Azon imádkozott nap min t nap, hogy jöjjön és mentse meg valaki. Mindennap kémlelte a horizontot...

Itt a nyár, a pihenés, a feltöltődés, a nyaralás ideje. Bár ez a nyár sok tekintetben más, mint a többi (például sok év óta először nincs Szünidei Bibliatábor), attól még pihenésre és kikapcsolódásra szükségünk van.

Amikor nehézségek és kétségek vesznek körül, idézd fel azokat a kedves emlékeket, eseményeket amelyek sokat jelentettek Neked az életedben. Amikor telnek a hétköznapok, munkánk és kötelességeink végzése közben megfásulunk és belefáradunk a küzdelmekbe, a negatív gondolatok gyakrabban megtalálnak minket és ezt sugározzuk a környezetünkre.

A minap belém nyilallt a felismerés: „Jaj nekem, már a nyár fele eltelt! Megvalósítottam mindent, amit idén nyáron szerettem volna? Kellően kipihentem magam és frissen felvértezve fogadom a szeptembert?”