Keresés

Akkor is nehéz idők voltak. Az erős falak a normális életet alapfelvételei voltak. Rablók, fosztogatók, „honfoglalók”, vadállatok számára a bekerítetlen város szabad prédát jelentett. Ezen kívül a falak a határokat, az identitást, az önrendelkezést, a szabadságot jelképezték.

Lehet-e feszültség Isten egyházában? Elvárható-e, hogy mindent egyformán lássunk? Ha nem, hogyan viszonyuljunk azokhoz, akik más álláspontot képviselnek?

„Hát, drágám, te legalább megélhetted, milyen az, amikor valaki szeret.” - csendben, fáradt mosollyal hallgattad, ahogy tovább fejtegette, hogy másoknak mennyivel rosszabb, és bár akkor is tudtad, hogy igaza volt...

A Titanic katasztrófa egyik túlélője Archibald Gracie IV., egy jómódú, alabamai születésű skót-amerikai volt – egyúttal ő a harmadik utólagos áldozat, nyolc hónappal későbbi halálát ugyanis a katasztrófa átélése következtében létrejött komplikációk okozták.

Lehet, hogy a kedves olvasó is kutat, saját élete értelmét keresi. Talán keresztény, aki nincs megelégedve lelkiállapotával, és valami másra, többre vágyik. Lehetséges, hogy nem keresztény, csak nyitottan közelít a vallások felé, és többet szeretne megtudni a bibliai igazságokról – írja a szerzõ. Ez az újság tehát önnek szól!

Az 1700-as évek felvilágosodása óta a nyugat társadalma nagy hangsúlyt helyez a tudomány értékére. Az egész kultúrára jellemzõ idegenkedés – a sötét középkori babonasággal és félelemmel szemben – az ellentétes végletbe hajtotta a mûvelt osztályt, mégpedig a természetfölötti tagadásába. Ez a beállítottság annyira eljutott az átlagemberhez, hogy a mai tudományosan gondolkodók mellõznek vagy kerülnek mindent, amit nem lehet tudományosan bebizonyítani: Istent és az összes láthatatlan realitást, ami körülveszi õt. Az ember továbbra is vágyakozik kapcsolatba lépni a Földön túli világgal. Ennek egyik megnyilvánulása az a lelkesedés, amely körülveszi a modern "prófétákat". Vajon rendelkeznek-e azzal a képességgel, hogy üzeneteket vegyenek át a láthatatlan világból?

A tudomány azt állítja, hogy a fényt három alapsugár, illetve hullámhosszcsoport alkotja. Teljesen különböznek egymástól, és önmagában egyik sem képes létrehozni fényt. Külön-külön mindhárom sugárnak megvan a maga saját szerepe. A fényhez hasonlóan a mi "egy Istenünk" is három különbözõ személyben jelenik meg: Atya, Fiú és Szentlélek. A mindenható lények tanulmányozása kétségkívül mindent felülmúló téma, amelyet halandó valaha is megkísérelt felfogni vagy szemlélni. Egyházszakadást, de még háborút is eredményezett ez a vitapont, amely Isten természetét érinti.

A keresztények között két ellentétes állásfoglalást figyelhetünk meg. Az egyik csoport azzal érvel, hogy Jézus is ivott bort, és mivel a keresztény ember Krisztus követõje, miért lenne tiltott számára az alkoholfogyasztás? A másik fél álláspontja a következõ: Az alkohol függõséget okozó, pusztító hatású kábítószer, amit egy õszinte keresztény semmilyen körülmények között nem fogyaszthat. A Biblia szerint megengedett-e a keresztényeknek az alkohol fogyasztás? Ha igen, mennyit lehet inni? Ez a sokat vitatott téma igen heves reakciókat váltott ki keresztény körökben.

Szükségem van Istenre ahhoz, hogy jó ember legyek? Képes az egyház valami olyat nyújtani, amit nem akarok nélkülözni? Vajon a keresztények hite több a bizonytalan túlvilággal való vigasztalásnál? Milyen is a meggyõzõen megélt hit? Ezekre és még sok más kérdésre keres választ a könyv az aktuális irányzatok és kihívások összefüggésében, a hetednapi adventisták, a világ egyik leggyorsabban növekvõ keresztény egyháza példája által. JELENLEG NEM KAPHATÓ.

Isten túlélési csomagja az emberiség számára. Válságban, kritikus helyzetben az a kérdés, hogy mi a menekülési útvonal. A Reménység története bátran bevallja, hogy csak egy megoldás van. Egy Személy, aki mindenkinél jobban ismer, aki megálmodott számunkra egy értelmes életet és egy biztos jövõt; aki akkor sem hagy egyedül, amikor mindent elrontottunk, amit csak lehet; aki mindennél jobban vágyik a barátságunkra és készül a személyes találkozóra.