Dátum 
Tulajdonképpen egy régi történet, ami szinte naponta megismétlődik. Az édesanya szeretné jóra nevelni serdülő fiát, de szinte hatástalanok a magatartásra, öltözködésre...
"Emelje magasra a kezét az, aki készen lenne, ha Jézus ma este visszajönne?" Persze, azt várják, hogy a lelkipásztor az elsők között emelje a kezét. Sokáig bosszantottak az ilyen emberek...
Egyik szombaton a feleségemmel egy gyülekezetbe tartottunk, ahová meghívást kaptunk. Vezetés közben a feleségem rám nézett, és megkérdezte, hogy miről fogok beszélni.
A történet hőse Trevice Ellen, a tizennyolc éves fiatalember. Az édesapja tanár volt az egyik washingtoni középiskolában. A fiam a lelkészének, az unokám pedig a legjobb barátjának mondhatta magát.
Vannak emberek, akik azt gondolják, hogy a pokolba egy lejtős út vezet, ami jéggel van kikövezve. Az embernek mindössze meg kell csúsznia, aztán már végig is siklik rajta. Ám ez nem igaz, sőt. Szeret
Jézus Jeruzsálemben járt. Valószínűleg éppen a templomszentelés ünnepe volt. A város tele volt közelről és távolról idesereglett vándorokkal. Papok és léviták, farizeusok és sadduceusok...
2016. December 19.
Bizonyára nekünk, adventistáknak természetes, hogy Krisztus a jóság megtestesítője. Ditrich Bonhoeffer, híres német teológus így fogalmazta meg ezt: „Jézus, Isten arca, amit a világ felé fordít.”
adventista jézus vallás reménység média biblia kereszténység életmód szabadegyetem misszió szolgálat egészség munka világ szeretet támogatás élmények világnézet történetek küldetés tapasztalatok
