Törj át

Törj át

Szinte minden alkalommal, amikor egy-egy különleges szükségletű barátommal vagy ismerősömmel beszélgettem, az derült ki, hogy nem a fogyatékosságukból közvetlenül eredő nehézségeket tartják a helyzetükből adódó legnehezebb tehernek, hanem a legfőbb gondjuk az emberek hozzájuk való viszonyulása. Sokszor érzékelik ugyanis, hogy hamar kikerülik őket. Vannak persze szánakozók, és vannak érzéketlen emberek is, de itt most nem róluk van szó, hanem egy másik, nagyon gyakori emberi reakcióról. Ezek a „kitérő” emberek nem restek a segítségnyújtásra, hiszen máskor kifejezetten segítőkészek és kommunikatívak, de az adott helyzetben nem képesek természetes módon kapcsolódni a másik emberhez. Néhányan ki is mondják, hogy azért viszonyulnak másképp a fogyatékkal élőkhöz, mert nem akarják az illetőt megbántani: nem szeretnék az illetőt például véletlenül kellemetlen helyzetbe hozni a fogyatékossága okán, nem szeretnének butaságot kérdezni tőle, vagy akaratlanul fájdalmat okozni neki valamilyen témával, ezért inkább – sokszor öntudatlanul – kitérnek. Úgy is mondhatnánk, hogy tapintatból.

„Mind ezt csinálják, és azt hiszik, hogy nem vesszük észre” – mondta egyszer keserűen egy vak(!) ismerősöm.

Úgy látszik tehát, hogy a különleges szükségletű emberek legnagyobb terhét és fájdalmát nem a lépcsőkről hiányzó rámpák vagy a kevés braille felirat adják, sőt még csak nem is a kevés segítő kéz – pedig ezekben is van még perspektíva előttünk –, hanem egy olyan gát, ami bennünk van, mi hozzuk létre.

„Mi, különleges szükségletűek ugyanolyanok vagyunk, mint ti, csak különleges szükségletűek!”

Talán ezt az egyszerű mondatot – amely szintén egy beszélgetés során hangzott el – kell csak megértenünk, ami átlendítene egy vélt akadályon.

Egy hasonlattal élve, amikor a hajók megközelítik a szárazföldet, a partközelben nagyon veszedelmes hullámok várhatók. A mélytengeri áramlatok erősödnek fel törőhullámokká – „kikötés esetén ezekre számítani kell, és át kell rajtuk törni. A part közvetlen közelében már barátságos, nyugodt vizek várnak.”

A hajósok tanácsa mindenkinek segíthet, akit a fenti probléma érint, és jutalmul nagyszerű embereket találhat a különleges szükségletű emberek színes világában.