Ne féljetek, ti sok verébnél értékesebbek vagytok!
(Lukács 12:7)
Az elmúlt hetekben gyakran sétáltam a közeli erdőben. A madarak gyönyörű éneke egy verset juttatott eszembe. Tanuljunk a madaraktól, szálljon fel a hála éneke, mert mennyei Atyánk velünk van minden körülmények között, és gondoskodik rólunk.
Vörösbegy és veréb beszélgetnek
titkairól az emberi életnek.
Vörösbegy kérdez: "Fel nem foghatom,
mért hajszolják magukat úgy agyon
az emberek! Van bajuk, gondjuk annyi,
nincs idejük örülni, hálát adni!
Pedig az élet oly szép valami!
Meg tudod ezt a kérdést oldani?"
"Sajnos nem lelek nyitjára az oknak,
mért küszködnek, gyötrődnek,
panaszkodnak,
mért – szól verebecske -, csak azt sejthetem,
nincs oly jó sorsuk, mint neked és nekem.
Miránk mennyei Atyánknak van gondja:
Ad eledelt, napsugarat naponta.
Tudja hiányunk, és kész, hogy segítsen.
S úgy látom, nekik ilyen Atyjuk nincsen".
Charlotte Friede – fordította: Túrmezei Erzsébet
2020. Július 31.
Uram, te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre. Mielőtt hegyek születtek, mielőtt a föld és a világ létrejött, öröktől fogva mindörökké vagy te, ó, Isten! (Zsoltárok 90: 1-2.)
adventista jézus vallás reménység média biblia kereszténység életmód szabadegyetem misszió szolgálat egészség munka világ szeretet támogatás élmények világnézet történetek küldetés tapasztalatok
