A minden kegyelem Istene pedig, aki elhívott titeket Krisztusban az Ő örök dicsőségére, miután rövid ideig szenvedtek, maga fog titeket felkészíteni, megszilárdítani, megerősíteni és megalapozni. 1 Péter 5:10.
A minden kegyelem Istene örök dicsőségre hívott el minket. De a jelenlegi zűrzavaros világban a figyelmünk a betegségre, szenvedésre irányul. Az elmúlt napok legtöbbet feltett kérdése: meddig fog tartani? Mikor lesz vége?
Sokat utaztunk két kisgyerekkel, hosszabb utakra is. Tudták, hogy 7-8 órás út amig megérkezünk a nagyszülőkhöz, nagyon várták, hogy elinduljunk. De alig telt el fér óra, amikor elkezdték kérdezni: Ott vagyunk már? Sok van még? Bármivel próbáltuk lefoglalni őket, egész út alatt ismétlődött ez a kérdés: Ott vagyunk már?
Hasonló helyzetben érzem most magunkat. Tudjuk, hogy a végcél dicsőséges lesz, de a mostani állapot hosszúnak, és beláthatatlannak látszik. Isten azt ígéri, hogy a szenvedés csak átmeneti. Fájdalmas, kilátástalan, bizonytalan, amit körülöttünk tapasztalunk, de ez nem tart örökké. Ha az örökkévalóságból nézzük, akkor csak egy „rövid időnek” tűnik majd. A nehézségek közepette Isten felkészít, megszilárdít, megerősít, megalapoz.
Amikor megkérdezzük: Meddig fog tartani? Meddig leszünk bezárva, meddig fenyeget ennyire közelről a betegség? A válasz: Nem tudjuk, de megnyugtat a tudat, hogy Isten kezében van a jövőnk. Ott vagyunk már? Még nem értünk oda, még úton vagyunk, de tudjuk, hogy Isten olyan jövőt ígért, amely elfeledteti a jelenlegi szenvedéseinket. Isten erőt ad minden körülmények között.
2020. November 11.
Egy első olvasatra elég rejtélyes tanácsot olvashatunk János evangéliuma utolsó fejezetében: Jézus – ekkor még ismeretlenként – azt tanácsolja az egész éjjel hiába fáradozó halász tanítványainak, hogy most vessék be a hálót a hajó jobb oldalánál, és találni fognak halat.
adventista jézus vallás reménység média biblia kereszténység életmód szabadegyetem misszió szolgálat egészség munka világ szeretet támogatás élmények világnézet történetek küldetés tapasztalatok
