Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok segítséget. Csak ő az én kősziklám és szabadítóm, erős váram, nem ingadozom sokáig...
„Uram, hagyd meg még ebben az évben, míg körülásom és megtrágyázom, hátha terem jövőre…” (Lk 13:8-9, RÚF).
Habakuk könyvének bevezető része ama nagy teher rövid részletezéséről szól, melyet a próféta az ő Kr.e. 7. századi szolgálatának kezdetén látott maga előtt. E lelki teher alapját a babiloni fogságot megelőző időszakban tapasztalható erkölcsi romlás, erőszak, igazságtalanság és törvénytelenség képezte.
Interneten olvastam az alábbi írást. Szerzőjét nem ismerem, de gondolatait érdemes megszívlelni, ezért megosztom. Emlékeztessük magunkat időnként, ha elfelejtjük a pillanat értékét.
A bírák könyve 11. és 12. fejezetben találunk egy különleges történetet, melynek ez a híradás is része. A főszereplő Jefte..
2016. December 15.
Egy bizonyos, hogy ha valamire, a régmúlt titkaira mindenképp igaz, hogy egy címkét ráragaszthatunk fellelhető emlékeinkre: „kalandorok kíméljenek”.