És láttam új eget és új földet, mert az első ég és az első föld elmúlt, és a tenger sincs többé. És a szent várost, az új Jeruzsálemet is láttam, amint alászáll a mennyből az Istentől, felkészítve...
Nem rég valakitől hallottam ezt a mondatot, és azt vettem észre, hogy napközben is ezen gondolkodom. Milyen igaz! Bárhogy néz ki az út, végig kell menni rajta.
Ne gondold, hogy a kihívásaiddal Istennek gondot okozol.
Amikor nehézségek és kétségek vesznek körül, idézd fel azokat a kedves emlékeket, eseményeket amelyek sokat jelentettek Neked az életedben. Amikor telnek a hétköznapok, munkánk és kötelességeink végzése közben megfásulunk és belefáradunk a küzdelmekbe, a negatív gondolatok gyakrabban megtalálnak minket és ezt sugározzuk a környezetünkre.
„... Halld Izráel: az Úr, a mi Istenünk, egy Úr! Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből… (5Mózes 6:1-5, 7).
A minap belém nyilallt a felismerés: „Jaj nekem, már a nyár fele eltelt! Megvalósítottam mindent, amit idén nyáron szerettem volna? Kellően kipihentem magam és frissen felvértezve fogadom a szeptembert?”
2020. Június 15.
Időnként becsap bennünket a tudatunk, amikor azt érezteti velünk, hogy önmagunkban is lám, milyen nagyszerűek vagyunk. Aztán ha áldásként szembe jön velünk Isten valósága, rádöbbenünk, hogy nélküle semmik vagyunk. És ekkor megértjük, hogy Isten kegyelmére van egyedül szükségünk, de az mindenre elég nekünk.