Isten kegyelméől elérkezett, hogy mehetünk gyülekezetbe. De vajon megyünk-e vagy annyira megszoktuk az otthonlétet, hogy már jó úgy is?
A bírák könyve 11. és 12. fejezetben találunk egy különleges történetet, melynek ez a híradás is része. A főszereplő Jefte..
Interneten olvastam az alábbi írást. Szerzőjét nem ismerem, de gondolatait érdemes megszívlelni, ezért megosztom. Emlékeztessük magunkat időnként, ha elfelejtjük a pillanat értékét.
Habakuk könyvének bevezető része ama nagy teher rövid részletezéséről szól, melyet a próféta az ő Kr.e. 7. századi szolgálatának kezdetén látott maga előtt. E lelki teher alapját a babiloni fogságot megelőző időszakban tapasztalható erkölcsi romlás, erőszak, igazságtalanság és törvénytelenség képezte.
„Uram, hagyd meg még ebben az évben, míg körülásom és megtrágyázom, hátha terem jövőre…” (Lk 13:8-9, RÚF).
2020. Május 31.
Vajon gondolkodtunk e már azon, hogy kikhez is intézte Jézus ezt a felhívását? Úgy vélem, nem túlzás kimondanunk, hogy alapvetően mindenkihez. Ebben a békétlen világban a fenti igevers szempontjából vajmi keveset számít, hogy valaki idős vagy fiatal, férfi vagy nő, vallásos vagy ateista, hiszen létezik egy olyan általános probléma, mellyel jószerivel a föld minden lakójának szembe kell néznie valamely életszakaszában.