Bizonyára nekünk, adventistáknak természetes, hogy Krisztus a jóság megtestesítője. Ditrich Bonhoeffer, híres német teológus így fogalmazta meg ezt: „Jézus, Isten arca, amit a világ felé fordít.”
Nemrégiben vezettem egy hétvégi előadás-sorozatot főiskolás diákok részére a Szentlélekről és a megújulásról. Az egyik előadás után egy diák a következő kérdést tette fel...
A karantén ideje alatt volt időnk gondolkodni: mit csinálunk majd másként, ha újra szabadok leszünk. Mi van most ezekkel az elhatározásainkkal?
Manapság elég sok az egymásnak feszülés a vélemények különbsége miatt. De kezelhetjük-e másként az ilyen helyzeteket? Tudunk-e másként hozzáállni az ellenkező véleményhez?
Pusztító természeti katasztrófák, váratlan terrorcselekmények, találomra elkövetett erőszakos tettek és értelmetlen gyilkosságok láttán zavarba ejtő kérdések kavarognak bennünk.
Itt a nyár, a pihenés, a feltöltődés, a nyaralás ideje. Bár ez a nyár sok tekintetben más, mint a többi (például sok év óta először nincs Szünidei Bibliatábor), attól még pihenésre és kikapcsolódásra szükségünk van.
2020. Május 26.
Minden helyzetben igaz két dolog, ahogy most is. Egyrészt Istent nem érte váratlanul a világjárvány, másrészt nem vált semmissé az ígéret, miszerint akik Istent szeretik, azoknak minden a javukat szolgálja.