Jézus nem az igazság követésére, hanem az Ő követésére hív...
Időnként becsap bennünket a tudatunk, amikor azt érezteti velünk, hogy önmagunkban is lám, milyen nagyszerűek vagyunk. Aztán ha áldásként szembe jön velünk Isten valósága, rádöbbenünk, hogy nélküle semmik vagyunk. És ekkor megértjük, hogy Isten kegyelmére van egyedül szükségünk, de az mindenre elég nekünk.
Isten kegyelméől elérkezett, hogy mehetünk gyülekezetbe. De vajon megyünk-e vagy annyira megszoktuk az otthonlétet, hogy már jó úgy is?
A bírák könyve 11. és 12. fejezetben találunk egy különleges történetet, melynek ez a híradás is része. A főszereplő Jefte..
Interneten olvastam az alábbi írást. Szerzőjét nem ismerem, de gondolatait érdemes megszívlelni, ezért megosztom. Emlékeztessük magunkat időnként, ha elfelejtjük a pillanat értékét.
Habakuk könyvének bevezető része ama nagy teher rövid részletezéséről szól, melyet a próféta az ő Kr.e. 7. századi szolgálatának kezdetén látott maga előtt. E lelki teher alapját a babiloni fogságot megelőző időszakban tapasztalható erkölcsi romlás, erőszak, igazságtalanság és törvénytelenség képezte.
2020. Június 06.
Szinte minden alkalommal, amikor egy-egy különleges szükségletű barátommal vagy ismerősömmel beszélgettem, az derült ki, hogy nem a fogyatékosságukból közvetlenül eredő nehézségeket tartják a helyzetükből adódó legnehezebb tehernek, hanem a legfőbb gondjuk az emberek hozzájuk való viszonyulása.