Életemben, ha vissza gondolok sokszor voltam csüggedt és reményvesztett. Hagytam, hogy ezek az érzések hatalmukba kerítsenek és uralkodjanak rajtam. Biztos Te is voltál már úgy, hogy azt gondoltad feladod, mert nem látsz reményt és kiutat csak nehézségeket.
Nem rég valakitől hallottam ezt a mondatot, és azt vettem észre, hogy napközben is ezen gondolkodom. Milyen igaz! Bárhogy néz ki az út, végig kell menni rajta.
Amikor nehézségek és kétségek vesznek körül, idézd fel azokat a kedves emlékeket, eseményeket amelyek sokat jelentettek Neked az életedben. Amikor telnek a hétköznapok, munkánk és kötelességeink végzése közben megfásulunk és belefáradunk a küzdelmekbe, a negatív gondolatok gyakrabban megtalálnak minket és ezt sugározzuk a környezetünkre.
2020. Május 22.
Dávid Júda sivatagában tartózkodott 300 emberével, akiknek szükségleteiről gondoskodnia kellett egy olyan helyen, ahol csak kopár sziklák voltak; sem víz, sem élelem, csak rendkívüli hőség nappal és vacogtató hideg éjjel, amikor a király hadserege készen állt arra, hogy lecsapjon rájuk és megsemmisítse őket. Dávidnak egy lehetősége maradt: az ima. És mit kért Istentől imájában?