II. Ramszesz és a hettiták



Történelem, Szerző: Kormos Erik - 2017. Január 23. 2756

II. Ramszesz és a hettiták

Mit tudunk a hettitákról? A Biblia több esetben említi ezt a népet: Ábrahám a hettitáktól vásárolta a Makpelai mezőt Hebron mellett, ami temetkezési helyként szolgált az egész családnak (1Móz 50:13). Dávid király a hettita Uriástól szerette el Betsabét, Salamon király anyját. A hettitákat különböző összefüggésekben negyvennyolcszor említi a Biblia. Tehát jogos a kérdés, mit tudunk róluk!

A XIX. századig valóban nem sok Biblián kívüli adat létezett erről a népről. A Biblia, mint behódolt, leigázott népet mutatta be. Ezen kívül még a Karnaki templom falán találunk említést, mint akiket II. Ramszesz is leigázott. Ez alapján arra lehetett következtetni, hogy egyáltalán nem voltak jelentős nép. Mára azonban már korántsem ez a helyzet!

            1834-ben a francia Ch. Texier Anatóliába utazott, hogy a római alapítású, ókori várost fedezze fel: Taviumot. Ösztönei azt súgták, hogy az Ankarától keletre lévő Bogazköy területén kell ásnia. Talált is egy romvárost, amiről Taviumot feltételezte, ám hatalmas kiterjedése miatt ezt a lehetőséget hamarosan kizárta. A város alapterülete 1 millió m2, ami az ókori Athén fővárosnak felelt meg. Tavium viszont nem lehetett ekkora. Az épületek nagysága és stílusa sem emlékeztette a felfedezőt az elfelejtett római városra. Feltette a kérdést, hogy kik építhették ezt a hatalmas várost? A választ ekkor még nem tudták megadni.

            Menjünk vissza 25 évet, hogy a felfedezés teljes történetét megismerhessük. 1809-ben egy német származású Kelet-kutató, J. Burchard többéves tanulmányútja során az észak-szíriai Hamá városban egy bazárépület sarkában talált egy követ, amin igen különleges feliratot figyelhetett meg: Egy csomó apró figura látható a kövön és olyan jelek, mintha hieroglifák lennének, de az egyiptomi íráshoz egyáltalán nem hasonlítottak. Ennél többet akkor nem tudtak erről. W. Wright régész kibontotta a követ, hogy tanulmányozhassa. Mivel később feltárták Bogazköy romjait sok ezer kilométerrel távolabb, hamarosan megérkezett a hír, hogy ugyanolyan írásjeleket találtak a titokzatos város romjainál is. Lassan meggyőződtek, hogy a jeleknek írásnak kell lenniük, és bizonyosan a hettita nép hagyatéka. Közben segített a már korábban említett akkád nyelvű Amarna levelek felfedezése is. Ezek a IV. Amenofisz (Ehnaton) fáraó által írt külpolitikai levelek megerősítették, hogy a hettiták nem csak, mint egyszerű nép léteztek, de a térség politikai nagyhatalma voltak. Lassan összeállt a kép. Mindezek az adatok természetesen nagyrészt feltételezéseken alapultak, senki sem merte állítani, hogy nem a hettita nép lenne az illető titokzatos nagyhatalom. Végül a megoldást H. Winkler felfedezése adta 1905-ben. Ez a talányos személyiség felfedezte Bogazköy eredeti nevét – Hattusas – és több mint 10 000 kőtáblát. Ezek egy része akkád nyelven íródott, más része viszont a titokzatos hettita nyelven. Nekünk az akkád nyelvű feliratok az érdekesek. Korábban rendelkezésünkre állt egy beszámoló II. Ramszesz fáraótól, ami a karnaki templom falán található és az Abu Szimbel Sziklatemplom falán is. Ez a beszámoló II. Ramszesz győzelméről tudósít:

„Egyedül voltam, egyetlen kapitány, harci kocsizós, katona, vagy pajzstartó sem segített. Mégis legyőztem a hettitákat…” Majd így folytatja: „a szépséges harcos, aki bátorsággal tölti el szívünket! Megmentetted a te katonáidat, és a te szekérharcosaidat. Amon fia te derék, elpusztítod Hatti országát a te erős karoddal. Szépséges harcos vagy, nem akad párod a királyok között, mert te harcolsz katonáidért a csata napján. . . Győzelmes voltál a sereg előtt és az egész világ előtt. Ez nem dicsekvés. Te mindörökre kettétörted Hatti országának gerincét.”

Hugó Winkler az akkád nyelvű táblák között megtalálta ennek a csatának a hettita változatát, ami szerint az esemény éppen fordítva történt: Nem II. Ramszesz győzte le a hettitákat, hanem a hettiták Ramszeszt. Ezek alapján tudjuk pontosan rekonstruálni a történteket, ami egyben megerősíti a bibliai beszámolót a hettitákról, valamint az Amarna levelek tudósítását arról, miszerint komoly nagyhatalom voltak. Rekonstruálva tehát a következők történtek:

            1286-ban egy döntetlen csata után békeszerződés jött létre III. Hattusilis Muwattalis király és II. Ramszesz között. A szerződés szövege a karnaki templom falán olvasható:

„…a béke és a testvériség jó szerződése, mely békét teremt mindörökre közöttünk…”

Ez 20 évig megnyugvást és békét teremtett a kis-ázsiai térségben. A nagyhatalmak között örökös vita volt ugyanis a területek birtoklása miatt. A vitás határvonal a mai Szíriában területén található, nem messze attól, ahol az első nyomot a bazár falában J. Burchard megtalálta. Ez sem véletlen. A csata helyszíne innen csupán néhány 100 km-re van, Anti-Libanon területén, ahol az ókori Kádes város helyezkedett el. II. Ramszesznek 20 000 fős sereggel kellett szembe néznie. Élete legnagyobb ütközete lehetett. Ez volt a hettita sereg. A hettita felirat szerint az egyiptomiak csúfos vereséget szenvedtek Kádes városánál. A vereséget az okozta, hogy valaki elárulta II. Ramszeszt. Mint kiderült, ez volt az igazi változat. Ennek egyik oka, hogy az egyiptomi híradások soha nem írták le a veszteségeket, így ez nem akadályozta meg II. Ramszeszt, hogy a vereséget győzelemnek mutassa be. A másik bizonyítékot az Abu-Szimbel sziklatemplom falánál találjuk, ez pedig egy házassági szerződés II. Ramszesz és Muwatallis uralkodók között. II. Ramszesz vélhetően annyira tartott a hettitáktól, hogy inkább házasságot kötött a király lányával, mint sem még egyszer megtámadják egymást. Kik lehetettek azok a hettiták, akiket a Biblia, mint legyőzötteket, gyenge vazallusokat mutat be? Erre a kérdésre is megkapjuk a választ!

Három bibliai vonatkozást emeltünk ki, ez három különböző időben történt: Ábrahám a Makpelai mezőt és egy barlangot a hettitáktól vásárolta meg temetkezési helynek. Itt olvasunk először a Bibliában a hettitákról, ez valamikor a virágkor idején történhetett, i. e. 2500–2300 között.  Kr. e. 1200 körül a tengeri népek támadására (föníciaiak) összeomlott a birodalom. A kirajzott csoportok egyik nemzetsége alkotta a kánaánita népek egyikét. Így kerültek a bibliai izraeliták is kapcsolatba velük. A két időpont között írták az Amarna leveleket, amikor még mindig erős birodalom volt (Kr. e. 1300-as évek). Dávid király Kr. e. 1000-ben foglalja el Jeruzsálemet, tehát ez idő után Uriást megalázza, és feleségét elszereti. Ez is ráillik a bibliai beszámolóra, mert ekkor már csak egy-két elvétve kóborló hettita csoportjuk lehetett Kánaán területén.

Felhasználva a régészek eredményeit és időrendi sorrendbe téve azokat, ismét megerősítést nyernek a Biblia történelmi állításai!


 
történelem régészet hettiták
Történelem

Az Őrség

2016. November 08.

A tájegység nevében hordozza a régmúlt időkben betöltött funkcióját. Valaha őrvidék volt, és most is határmenti terület.

Eltűnt városok 2.
2017. Január 25.
Tudott -e Mózes írni?
2017. Január 26.

Keresés a cikkekben