Az ókor és kultúrája



Tudomány, 2016. Október 30. 2847

Az ókor és kultúrája

Ez első civilizációk Mezopotámiában – vagyis a Tigris és Eufrátesz folyó között – alakultak ki. Közéjük tartozott a sumér, az akkád és az asszír kultúra. Eleinte csak kisebb városállamokat hoztak létre a Kr.e. 300 körül letelepülő pásztornépek, mint például a suméroknál Lugas, Umma, és Uruk, az asszíroknál Assur és Ninive, az akkádoknál pedig Agade és Babilon.


Az állam kialakulásához köthető Mezopotámia népeinek alkotása az ékírás, ami az irányításhoz elengedhetetlen volt, mivel az uralkodói parancsok kihirdetésénél is ezt használták. Ezt a nagy számban megmaradt égetett agyagtáblákból tudjuk. Legjelentősebb ránk maradt írásos emlék Hammurapi törvénykönyve, ami inkább csak ,,igazságos ítéletek’’ gyűjteménye, tehát nem voltak kötelező érvényűek.


A sumérok foglalkoztak a csillagok vizsgálatával, és a matematikával. A sumérok a hatos számrendszert alkalmazták, szoroztak, osztottak, naptárukat 12 hónapra osztották és minden hatodik évben volt egy kiegészítő hónap. Vallásuk természeti vallás volt, többistenhit jellemezte. Körülbelül 3000 istenük volt, akik közül a legjelentősebbek: Anu, Enlil, Éa és Istar. Ahitvilág jellegzetes vonása volt még a jóslás. A sumérok legjellemzőbb alkotásai a toronytemplomok vagyis zikkuratok.


Az egyik legjelentősebb ókori kultúra az egyiptomi volt. Egyiptom Afrika északi részén a Nílus alsó folyása mentén terül el, ahol az áradások miatt jó minőségű termőtalaj van. A Kr.e. 2900 körül kialakuló egységes birodalom – aminek történelmét négy nagy részre oszthatjuk; archaikus korra, óbirodalomra, középbirodalomra és újbirodalomra – kedvezett a kultúra fejlődésének.

Írásuk a különböző képírás jelekből kialakult hieroglif írás, amelynek két változata van; a papok által használt hieratikus és a nép által használt demotikus. Korán kialakult a vallási kultusz, különösen sokat foglalkoztak a lélek sorsával. Főbb isteneik: Ré, Ízisz, Ozirisz, Szét. A kialakult képzőművészet (építészet, szobrászat) is a túlvilághoz kapcsolódott. A világ hét csodája közé tartozó gízai és szakkarai piramisokat is azért építették, hogy a fáraók zavartalanul birkózhassanak meg a túlvilágon előttük álló feladatokkal. Az egyiptomiak meglehetős orvosi ismeretekkel rendelkeztek, amit a holttestek balzsamozásánál is felhasználtak. A Kr.e. 13. században széthúzás ütötte fel a fejét ami, a tengeri népek támadásával együtt, a birodalom szétesését okozta.


Akkoriban a legjobb hajós nép a föníciai volt. Ők a Földközi-tenger és a Libanon-hegység között elterülő partvidéken telepedtek le, ahol jól jövedelmező növényeket, szőlőt, olajfát, fügét termesztettek. Később ez a hely a kereskedelmi útvonalak találkozási pontja lett. A városok kézművesei szöveteket, üvegárut, fémeszközöket és hajókat állítottak elő. Fönícia városállamok sokaságából állt (Büblon, Szidon, Türosz), nem alakult ki egységes állam. A föníciai kereskedővárosok legmaradandóbb alkotása a hangjelölő írás volt, kidolgozták a 22 jelből álló ábécét. Ennek a görögök által átalakított változata lett az alapja a latin ábécének is.


A fenti területektől keletre is alakultak ki civilizációk az ókorban. Ezek közül az egyik az indiai. Indiát a Szulejmán-hegység, a Himalája, az Arakán-hegység és az Indiai-óceán határolja. Eleinte csak az Indus és a Gangesz völgye népesült be, ahol városi kultúra bontakozott ki, amelynek kialakítói az őslakosok (dravidák) voltak. Két legjelentősebb városuk Mohendzsodáró és Harappá volt. Fejlett volt az infrastruktúrájuk, a házakba vizet vezettek és csatornákon vezették el a szennyvizet.


A Kr.e. XVIII. században harcias árja törzsek érkeztek az Iráni-medence irányából, akik keveredtek az őslakossággal. Sajátos társadalom alakult ki. Rétegei, a várnák: brahmana (papok, értelmiség), ksatria (katonai előkelők, uralkodók), vasisák (tulajdonnal rendelkező közrendűek) és súdrák (szolgák). Ezeken kíbvül volt még egy ötödik várna (páriák), ide azok tartoztak, akik vallási alapon érinthetetlenek, ők még szolgák sem lehettek. Néhány évszázad alatt ez a rendszer annyira merevvé vált, hogy amelyik várnába beleszülettek, abból életük során nem kerülhettek ki. Az ókori Indiában két jelentős vallás alakult ki, a brahmanizmus és a buddhizmus. A brahmanizmus a világot változhatatlannak tartotta, és elismerte a kasztrendszer jogosságát. Jellemző volt rá a lélekvándorlás (reinkarnáció) tana. Három fő istenük volt: Brahma (teremtő),  Visnu (megtartó), Shiva (pusztító). Ez ellen a vallás ellen fellépő igehirdetőként lépett fel Buddha. Tanításának lényege a vágyakról való lemondás volt.


Még keletebbre haladva, a hegységekkel körülzárt, elszigetelt Kínában találunk kultúrát az ókorban. A Kr.e. 3. Évezredben alakultak ki az első államok a területen. Legfontosabb gabonanövényük a rizs volt. Ismerték a fehér porcelán és a selyemkészítést, amelyek legfontosabb kiviteli cikkeik közé tartoztak. Már korán kialakult a képírás, de ennek fejlődése nem jutott tovább a szóírásnál.


Két vallási irányzat alakult ki. Konfuciusz tanai a hagyományok tiszteletére, az állam szolgálatára tanított, Lao-ce pedig a boldog ősi múlt felé fordult. Mindkét irányzat szerint a császár maga is isten volt. Az ókor óta Kína jelképét, a Nagy Falat Csin Si Huang-ti császár építtette, a külső támadások ellen. Ugyanezen császár sírját őrzi több ezer agyagkatona.


 
ókori kultúra hammurapi summérok egyiptom történelem érettségi egyetemes történelem egyiptom főnicia hammurapi kína mezopotámia ókor
Tudomány

Hogyan dolgozik egy régész, mi a tudomány célja?

2016. December 14.

Minden bizonnyal, amikor egy régészről, mint kutatóról gondolkodunk, a korosztályombelieknek először egy Indiana Jones típusú kalandor jut eszébe... Sorozat első része.

A sejt csodája
2016. November 08.
Mi a régész munkája?
2016. December 18.

Keresés a cikkekben