Hányan voltak a napkeleti bölcsek? Érdekességek a Bibliából



Bibliai érdekességek, Szerző: Prof. Dr. Szigeti Jenő - 2016. December 26. 1563

Hányan voltak a napkeleti bölcsek?

Az ókortól napjainkig foglalkoztatta a kutató emberek fantáziáját a napkeleti bölcsek története, meg a titokzatos betlehemi csillag. Apokrif evangéliumok, középkori legendák tanúsítják ezt az érdeklődést. De hányan is voltak ezek a titokzatos, Messiást kereső vándorok? A kérdésre nem tudunk érvényes választ adni, csak a középkori legendák színes világába tudjuk elkalauzolni olvasóinkat. Abból, hogy a bölcsek aranyat, tömjént és mirhát hoztak Jézus jászolbölcsőjéhez, arra következtettek a régiek, hogy hárman lehettek. A három ajándékot is szimbolikusnak tekintették.

A Kincsesbarlang című, 6. században keletkezett, zsidó és keresztény legendákat tartalmazó szír irodalmi mű szerint, a bölcsek „aranyat vittek a királynak, mirhát a gyógyítónak és tömjént a papnak. Tudták ki ő, és azt is tudták, hogy ő király, gyógyító és pap.” (A törzsek származásáról, avagy a Kincsesbarlang. Helikon Bp. 1985. 67.). Nevüket is tudni vélték szíriai és egyiptomi hagyományok nyomán. A párizsi Nemzeti Könyvtárban őrzik azt a latin nyelvű 5. századi kéziratot, (Manuscripta Latina No. 4884. fol. 51) ami egy görög krónikából vette át ezeket a neveket.

Elterjedését bizonyára annak a mozaik képnek köszönhette, amelyik a ravennai S. Apollinare Nuovo 550-ben készített mozaikképén látható. A nevezetes templom a 6. század első harmadában épült Nagy Theodorik császár rendeletére, az ő palotája mellé. Belseje őrzi az ősi, bizánci stílusú mozaikot, melyet a főhajót a mellékhajótól elválasztó márványoszlopok felett találunk a bal oldalon. A Háromkirályok a 22 mártír szűz menetének élén menetelnek a Madonna felé. A mágusok itt még nem királyi díszben állnak, hanem a perzsa papok jellegzetes öltönyében. Mindegyiknek a feje fölé van írva a neve, ellátva a Sanctus = szent jelző rövidítésével (SCS), hiszen már ekkor szentnek tartották őket. Már Szent Ágoston (354–430) azt írta róluk, hogy ők voltak az első pogányok, (míg a pásztorok az első zsidók) akik meghódoltak Jézus Krisztus előtt. Rájuk vonatkoztatták Ésa 60:3 és Zsolt 72:10–11 beteljesedését. Nevük csak a kilencedik századtól terjedt el Európában.

Később, hol a három életkornak, ifjúságnak, férfikornak és az öregségnek a képviselői lettek, hol pedig a három, akkor ismert földrésznek. Giotto (1267 k.–1337) képén, melyet a következő századok festői és szobrászai buzgón utánoztak, már királyként jelennek meg a bölcsek, aranykoronával, földig érő hermelingalléros palástban. Az ősz, öreg Gáspár Európát képviselte, a barna, középkorú Menyhért Ázsiát, a fekete bőrű, ifjú Boldizsár pedig Afrikát.

A szenteknek kijáró legendájukat, korábbi latin és francia forrásokból merítve Johannes von Hildesheim, karmelita szerzetes írta meg 1370-ben. Könyve szerte Európában elterjedt, mely szerint Tamás apostol megkeresztelte őket és mindhárman, mint szent királyok betöltötték a századik évüket. A legenda szerint díszes kőkoporsójukban Szent Ilona, Nagy Konstantin császár anyja találta meg testüket, és Bizáncba hozta. Innen Eustorgius, kormányzó püspök 343-ban hozta magával Milánóba. Amikor Barbarossa Frigyes német császár 1164-ben meghódította a várost, a jeles ereklyét a kölni katedrálisba szállíttatta. Ma is itt őrzik díszes ereklyetartóban az ősi csontokat.


 
ókor biblia érdekesség bölcsek napkeleti bölcsek kincsesbarlang legenda arany tömjén mirha jászol bölcső

A szerzőről

Prof. Dr. Szigeti Jenő

A Hetednapi Adventista Egyház lelkésze, teológiai doktor, egyháztörténész, egyetemi tanár, professor emeritus

Budapesten, 1936-ban születtem. 1957 februárja óta a H. N. Adventista Egyház alkalmazottja vagyok. 1961-ben lelkészi oklevelet szereztem (BA), 1964-ben az Evangélikus Teológiai Egyetemen pedig egyetemi végzettséget (MA). 1978-ban a Debreceni Református Teológiai Egyetemen teológiai doktorátust (PhD) szereztem egyháztörténetből. 1988-ban kandidátus lettem, 1998-ban habilitáltak, majd az államfő egyetemi tanárrá nevezett ki a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karára. 44 éve tanítok a felsőoktatásban. A Szabadegyházak Tanácsa Lelkészképzőjének, az Adventista Teológiai Főiskolának egyik megszervezője voltam. Jelenleg a Miskolci Egyetem ermeritus professzora, az Adventista Teológiai Főiskola tiszteletbeli tanára, az ELTE címzetes egyetemi tanára vagyok. 45 éve élek házasságban, két gyermekem és 10 unokám van. 60-nál több könyvet és több mint 500 tanulmányt írtam. A Boldog Életnek a kezdetek óta munkatársa vagyok. Hobbim az írás meg a művészetek.

2016. December 26.Hányan voltak a napkeleti bölcsek?Bibliai érdekességek
2017. Január 24.A POHÁR és a Szent GrálTudomány
2017. Január 31.Hogyan képzelte el a világot a bibliai kor embere?Bibliai érdekességek
2017. Február 06.A küszöbTanuljunk együtt…
2017. Február 09.A bibliai bíborTanuljunk együtt…
2017. Február 16.Egy elsüllyedt világ mai tanulságaiTanuljunk együtt…
2017. Február 18.A mértékletesség ma sportszerűséget jelentBoldog Élet
2017. Április 22.Ádám és Éva almájaTanuljunk együtt…
2017. Május 21.Emberi (élet) minőség a BibliábanTanuljunk együtt…

Bibliai érdekességek

Magyar népi hangszer a Bibliában

2016. December 28.

Nyelvi értékünk, a Vizsolyi Biblia 1590-ben született meg 800 példányban, valamivel több mint 2000 oldalon. Annak ellenére, hogy Károli Gáspár és munkacsoportja az akkor rendelkezésre álló görög ...

Keresés a cikkekben