F mint fáradozás Bibliai abc

F mint fáradozás

Bibliai abc

Furcsa korban élünk, ha lehet ilyet mondani, mert könnyen lehet, hogy minden kor élői maguk is furcsának tartották éppen csordogáló korukat. Mégis furcsa a kor, egy okból mindenképp: nem szereti a fáradságot. A jóléti államok,amelyek a kisebbségét alkotják a világ egészének, fura mód a kényelemre, annak mind teljesebb elérésére jöttek létre, eszméjük, céljuk is ez – bizonyos szempontok szerint ítélve.

Talán éppen ezért az is furcsa lesz,amit ehhez hozzáfűzök: nem Isten szerint való a fáradság elutasítása! De nem ám! Hiszen az az emberi bűn egyik következménye éppen. A Biblia egyes versei szerint az embernek talán még rendeltetése is az, hogy elfáradjon (1Móz 2:15; 2Móz 20:9; Lk 13:14; Jn 5:17 stb.). Egy biztos, hozzá tartozik, ha másért nem, hát paradicsomi melléfogásunk következményeként, az élethez.

Vajon ki lehet-e kerülni teljesen a fáradságot, átveheti-e helyét a kényelem, hogy minden fáradságot száműzzünk, ahogy igyekszünk is erre. Nem. Mert bármit teszünk, elfáradunk, de még akkor is, ha nem csinálunk semmit, életünk végén gyakran belefáradunk a világ dolgaiba. Vannak irodaházak, bevásárlóközpontok, amelyek elektromos rollereket kínálnak, hogy egyetlen lépés nélkül változtathassunk helyet. Máshol telerakjuk életünket liftekkel, távkapcsolókkal, ajtótól ajtóig mozgólépcsőzünk, mozgópadozunk, hogy kényelmesebben éljünk. Egy kaposvári felmérés szerint a somogyi gyerekek 80%-a nem akar dolgozni érett korában. A miértre a válasz: nem akar fáradozni a „semmiért”, mindezt persze sok pénzért akarja. Gyakran találkozom emberekkel, akik gazdagok szeretnének lenni, pénzt akarnak, de fáradság nélkül. Mások diplomát, karriert vagy egyéb csábító „kék madarat” kívánnak, persze fáradság nélkül. Kicsit olyanok lettünk, mint a klasszikus görög kor, a fáradságnak, a fáradsággal végzett munkának, különösen, ha fizikai, nincs becsülete.

Mit mutat mindez? Hiszem, az istentelenséget. Mivel a fáradság elutasítása nem bibliai, ráadásul semmit nem lehet elérni, legalábbis tisztességes, becsületes úton nem, fáradság nélkül. Voltaire Candidja végigjárja az egész világot, hogy rájöjjön a megelégedettség, jóság, kiegyensúlyozottság titkára. Még a legendás Eldorádóban is megfordul. A végén mégis erre a következtetésre jut:

„– Ugye – szólt Candide a jó töröknek –, hatalmas birtoka van?

– Alig húsz hold – felelte a török –, a gyermekeimmel munkálkodom; a munka (fáradság – a szerz.) pedig jó arra, hogy messze tartson tőlünk három nagy bajt: az unalmat, a bűnt, a szükséget” (Gyergyai Albert fordítása. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1989).