Stressz és túlhajszoltság

Stressz és túlhajszoltság

A modern társadalomra általánosan jellemző, hogy minden baját az őt körülvevő és általa megalkotott stresszben keresi. Bizonyított tény, hogy stresszhelyzetben jelentősen megemelkedik a szervezet adrenalin, noradrenalin és kortizol szintje, ami a stresszreakció kialakuláshoz vezet. Azt is tudjuk, hogy a stresszhormonok tartósan magas szintje, szív- és érrendszeri megbetegedéshez (magas vérnyomás, szívinfarktus, agyi érkatasztrófa), cukorbetegséghez vezethet, valamint csökkenti az immunrendszer működését, rontja a szellemi tevékenységek hatásfokát. Pedig normális esetben ez a fajta stresszválasz ahhoz szükséges, hogy életben maradjunk, nem pedig, hogy betegek legyünk. Szakmeberek arra mutattak rá, hogy a bennünket körülvevő stressz abszolút szintje valószínűleg nem különösebben magas, de a felgyorsult élettempó, a magas követelmények, az alvás és a pihenés hiánya, egyszóval a túlhajszoltság miatt a kisebb stresszhelyzeteket is nehéznek és súlyosan megterhelőnek éljük meg. Életünk jobb irányításával könnyebben vehetjük fel a harcot a kihívásokkal szemben.

Lundberg U: Stress hormones in health and illness: the roles of work and gender. Psychoneuroendocrinology 30: 1017-1021, 2005. november