Nyelvtörők a Bibliában II. Érdekességek a Bibliából

Nyelvtörők a Bibliában II.

Érdekességek a Bibliából

Vajon hogyan tud a só megízetlenülni?

Könnyen ráérezhetünk, hogy a só megízetlenülése nem egyszerű dolog, ha csak úgy nem magyarázzuk, hogy a kemence belsejében használták volna téglának. (Létezik egy ilyen magyarázat.) Ehhez azonban több ezer fokra kellene hevülnie, akkor változtatná meg (esetleg) a kémiai szerkezetét a hő. Ezért ez a magyarázat nem valószínű. Nézzük, hogyan segít a nyelvészet. A kulcs egy szócska: móranthész. Ez nem csak azt jelenti, hogy megízetlenül, hanem: elrothad, megbolondul, elenyészik, elfonnyad. Tudta ezt Károli Gáspár is, de nyilván a bibliafordításnál a legszebb szót akarta használni. Rendelkezésünkre áll még egy talmudi idézet, amiben találunk egy mondatot a só „megízetlenüléséről”. Valószínű, hogy Jézus szavait visszhangozza, vagy egyszerűen azt igazolja, hogy Jézus jól ismert, mások által is használt nyelvtörőkben, szólásokban beszélt. A talmudi idézetnek a pontos görög fordítása így szól: „Ha a só elenyészik, (neked) mire való azután?” Ebben az idézetben nem a móranthész, hanem a marainó ige szerepel, ez pedig, mint a fenti példa mutatja, másképp fordítható.

Jézus tehát nem a só ízének a megváltozására utalt, hanem a „tartósító erejének elveszítésére”. De itt sem a konzerváló szerepét kell érteni ez alatt, hanem az Istennel kötött só-szövetséget. Ez volt a berit melach: „Minden te ételáldozatodat, pedig sózd meg sóval, és a te ételáldozatodból soha el ne maradjon a te Istened szövetségének sója.”(3Móz 2:13)

A Hegyi beszéd belső felépítése is igazolja ezt: A Boldog-mondásokban Jézus az embereket megszólítva felhívást intéz egy újszövetségre, a boldogság-kapcsolatra Istennel. Később a törvény megújításáról beszél. A Boldog-mondások és a törvény között célzottan említést tesz a szövetségről is.