Nyelvtörők a Bibliában Érdekességek a Bibliából

Nyelvtörők a Bibliában

Érdekességek a Bibliából

Gyermekkorom egyik megkeserítője volt a Mit sütsz kis szűcs…? kezdetű nyelvtörő. A Bibliában is nyoma van hasonló szójátékoknak, ezeket sem lehetett könnyebb hatásosan kimondani.

A magvető példázata így kezdődik görögül: szpeirón … szpeirai …szpeiron, vagyis szó szerint a vető vetőmagot vetett. Még a magyar nyelvben is érzékelhető a mondat játékossága.

Jézus egy alkalommal így feddi meg a farizeusokat: „Vak vezérek, akik megszűritek a szúnyogot, a tevét pedig elnyelitek.” Mennyivel viccesebben hangzott mindez arámul: A gamla tevét jelentett, a qamla pedig szúnyogot. Hangalakban nagyon közel álltak egymáshoz: Megszűrték a gamlát, de nem vették észre a qamlát.

Ehhez hasonló Jézus következő példabeszéde: „Miért nézed a szálkát, amely a te atyádfia szemében van, a gerendát pedig, ami a te szemedben van, nem veszed észre?” Az még rendben is lenne, hogy odakerül a szálka, de hogy mehet bele az ember szemébe a gerenda? A titok itt is egy szójáték. Arámul a szem és a kút ajin. Így ha a példabeszéd arámul hangzott el, nem lehetett tudni, hogy melyik ajin vonatkozik a szemre és melyik a kútra. Ha valaki játszani akart a szavakkal, úgy is érthette, hogy a társad szemében észreveszed a kicsi szálkát, de a saját kutadban nem látod a gerendát sem. Pedig a szemünkkel (ajin) látjuk a kutat (szintén ajin), amikor vizet akarunk belőle meríteni…

            Minden bizonnyal azonban a passió történetben fordul elő az egyik legérdekesebb szójáték. Márk evangéliuma szerint Jézust kérdezik: Hol akarod megenni a húsvéti bárányt? Jézus válasza: Menjetek el a városba, és egy ember jő előtökbe, aki egy korsó vizet visz; kövessétek őt. Ebben így semmi különös nincs, de ha arámra lefordítjuk, ahogyan elhangzott; a férfi mar a korsó pedig kosz.Együtt tehát Markosz, vagyis az evangélium szerzőjének, a korsós férfinek a neve volt elrejtve benne.