Ki a titokzatos Melkishédek? Érdekességek a Bibliából

Ki a titokzatos Melkishédek?

Érdekességek a Bibliából

Sálem királya és a magasságos Istennek papja – mondanánk. Azonban két nehézséggel kell szembenéznünk. Ha az 1Móz 14,18-at vesszük alapul, Ábrahám korára tekintettel nem mondhatjuk, hogy Sálem azonos lenne Jeruzsálemmel. Dávid Kr. e. 1000-ben foglalta el Jeruzsálemet a jebuzitáktól, Ábrahám történetét pedig legalább 500 évvel korábbra kell tennünk. Kicsi a valószínűsége annak, hogy a Sálom héber szóval (jelentése békesség) jelölték volna a pogányok lakta várost. A későbbi hagyomány alapján valószínűsíthetjük, hogy Melkhisédek neve bekerült a Mózes első könyvébe, azok a teológusok is mondják, akik papi, elóhista és jahvista hagyományról beszélnek, és ez alapján nem tekintik egységes műnek Mózes könyveit.  A papi szereppel ugyanez a baj. Ekkor még nem lehetett Melkishédek bibliai értelemben a Magasságos Isten papja, mert még nem volt papi szolgálat. A pátriárkák a család papjai voltak, és csak a léviták idején beszélhetünk papságról. Pogány istenre a Biblia nem mondja, hogy a „Magasságos Isten”.

A válaszadáshoz az egyik qumráni tekercs segítségével kerülünk közelebb. A 11QMelch nevű irat a megoldás, a Kr. e. 2. századból. A tekercs szövege szerint Melkhisédek itokzatos égi lény, aki szabadító és egyben megváltó. A végidők harcában jelenik majd meg, és Beliál a gonosz hatalma felett győzedelmeskedik. A magyarázók szerint Mihály arkangyallal azonos, akinek neve héberül egy kérdés: Mi-ka-Él, vagyis: Ki olyan, mint Isten? A tekercs szövege nagyon sok hasonlóságot mutat a Zsidókhoz írt levéllel. Minden bizonnyal az sem véletlen, hogy az Újszövetségben nem is fordul elő máshol Melkishédek neve, csak a Zsidókhoz írt levélben. Bárki is írta a levelet, megérthetjük, hogy olyan nyelvet használt, amit a korabeli zsidóság értett. Csak ők tudták, hogy ki is Melkhisédek.

A 11QMelch nevű qumráni tekercs bemutatja, hogy Jézus kora előtt 200 évvel mit és hogyan hittek a Messiásról. Ha igazuk volt az esszénusoknak, akkor Ábrahámnak maga Isten fia jelent meg, aki az Ószövetségben másutt Mihály arkangyali tisztben is megjelenik.