Az elkötelezett szolgálat kedves Istennek

Az elkötelezett szolgálat kedves Istennek

Számomra mindig nagy érték volt, ha valaki teljes odaadással végezte a munkáját, bármilyen területen is dolgozzon. Magam is így állok hozzá a feladataimhoz, azokból igyekszem mindig a legtöbbet kihozni a legjobb tudásom szerint. Sokáig azt gondoltam, ez magától értetődő, aztán találkoztam sok olyan emberrel, aki félvállról veszi, megosztott figyelemmel végzi a munkáját, és ettől még jobban felértékelődött bennem az elkötelezett alapos hozzáállás. Nagyon jól esett látni, hogy Jézus is olyan emberekkel vette körül magát, akik elkötelezetten, odaadással végezték a munkájukat. 

Amikor Kapernaumban járt, nagy tömeg vette körül, az emberek otthagytak csapot-papot, ahogy mondani szokták, és futottak a szenzáció után. Két halász azonban ott maradt a hálóknál. András és Péter máshogy állt a dolgokhoz. Ők olyan emberek voltak már az elhívásuk előtt, akik nemcsak belefognak valamibe, de azt végig is viszik. Precízen, alaposan, teljes odaadással. Jézus pedig látta ezt és a nagy tömegből pontosan őket hívta el, hogy legyenek a tanítványai. 

Máté esetében hasonlót látunk. Sok ember volt körülötte, sokakkal érintkezett Jézus aznap. Máté azonban a feladatát végezte (mégha az egy akkoriban igencsak megvetett feladat is volt). Jézus pedig értékelte az elkötelezett, teljes odaadással végzett munkát, ezért aznap hozzá ment oda, hogy felkérje: „Kövess engem!”

Isten értékeli, ha komolyan, odaadással, elkötelezetten végezzük a munkánkat. A munka nem büntetés, hiszen már az Éden kertjében is feladatot adott a Teremtő az első emberpárnak. Ám sokszor a rossz hozzáállásunkkal, vagy éppen azzal, hogy nem abban a munkakörben dolgozunk, mint amihez képességeket kaptunk, teherré, nyűggé tesszük a munkánkat magunknak és másoknak is. 

A férjem gyakran hangoztatja a kedvenc Ellen White idézetét:

„A világnak emberekre van a legnagyobb szüksége. Olyanokra, akik el nem adhatók és meg nem vehetők; olyan emberekre, akik lelkük mélyéig igazak és becsületesek; olyan emberekre, akik merik a bűnt nevén nevezni; olyan emberekre, akik az iránytű pontosságával teljesítik kötelességüket; olyan emberekre, akik kiállnak az igazság mellett, szakadjon bár az ég!”

(Nevelés, 55.)

Nekem is ez a vezérfonalam. 

Így álljunk hozzá ma is a feladatainkhoz, és a jutalom biztosan nem marad el. „Boldog az a szolga, akit, amikor megérkezik az úr, ilyen munkában talál!” Lk 12,43