Milyen érdekes volt, amikor erőteljesen kitört a járvány, és nem lehetett kimozdulni, a hírek arról szóltak, hogy Balaton parton olyan élet van, mint a legerősebb szezon idején.
Aki tehette, gyorsan elmenekült a fővárosból, a diákok hazaköltöztek a szülőkhöz, akinek volt valami kis nyaralója, odaköltözött.
Felértékelődött a vidéki lét, hirtelen elfogyott a boltból az élesztő, mert elkezdtek otthon kenyeret sütni az emberek, a főzőműsorok soha nem látott érdeklődést kaptak.
Ha csak egy kis terasz van a városi lakásban, ott is azt ajánlják, hogy ültessünk paradicsomot, fűszereket, sokan fel is tették a képet, hogyan illatoznak a fűszerek a teraszon.
Mennyi mindent másképpen csináltunk most.
Amikor mi is elültettük a fűszermagokat, olyan izgatottak voltunk, minden nap rohantunk nézni, hogy kibújtak-e a kis növények? És ha látjuk, hihetetlen nagy örömöt és hálát érzünk.
Igaz, nem mindig akkor esik az eső, amikor kellene, és nincs is mindig olyan meleg, de azért a növekedést látjuk egy-egy növényen.
Talán ha látjuk, hogyan lesz egy gyenge kis magból értékes és finom növény, ha látjuk a természet viszontagságait, ami megtépázza, másképpen állunk ahhoz hogy mi kerül az asztalunkra, főleg, ha mi magunk gondoztuk ápoltunk.
A jó Isten is így néz ránk, ápol és gondoz, és örömmel látja, ha növekedni tudunk mindenben, főleg azokban a dolgokban, amit nehezebben tudunk kezelni. Ha türelmetlenek vagyunk, idegesek, nem tudjuk egymást elfogadni, szeretni, ha nem úgy végezzük a munkánkat, bármi, ami nehézséget okoz a mindennapokban, örömmel látja, ha változunk.
Most mindent másképpen látunk. Sokan azt mondják, soha nem lesz olyan, mint előtte. A jó Istennek gondja van ránk, és azt várja, hogy vajon tudunk-e erősödni a hitben, előre tekinteni, még akkor is, ha nem mindig esik az eső, vagy nem süt eleget a nap.
És hát nincs annál izgalmasabb és nagyobb élmény, mint amikor beleharapunk abba a paradicsomba, amit mi magunk ültettünk és ápoltunk.
És főleg nem árt, ha odafigyelünk arra, hogy mi kerül az asztalunkra.
Gyetvai Gellérttel beszélgettünk a „Gyere ahogy vagy” műsorban erről a témáról, még vírus előtt, talán fontos lenne ezután is odafigyelni az egészségünkre.
Mi kerül az asztalunkra?
2020. Április 15. | A film | Léleképítő |
2020. Május 04. | Édesanyának olyan csodás érzés... | Léleképítő |
2020. Május 28. | Mi kerül az asztalunkra? | Léleképítő |
2020. Június 11. | Mennyire vagyunk őszinte emberek? | Léleképítő |
2020. Június 08.
Kisiskolás volt a lányunk, amikor egyik este lefekvéskor kiderült, nem mer egyedül maradni a szobájában, fél. Rövid faggatózás után elárulta, hogy az iskolában egy butaságot hallott, ami nagyon megrémítette őt.