„A tiszta és szeplő nélkül való istentisztelet az Isten és Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ő nyomorúságukban, és szeplő nélkül megtartani magát e világtól.” (Jak 1,21-27)
Az idézett igeszakasz kétségtelenül arra buzdít bennünket, hogy Krisztus nyájának hűséges tagjaiként tevőlegesen is osztozzunk a rossz helyzetben élő testvéreink és embertársaink nehézségeiben, látogassuk, buzdítsuk, támogassuk őket. Az ihletett író egészen odáig megy, hogy a világ egyébként rossz útra terelő csábításaitól való elhatárolódás mellett ezt az őszinte odaadásból fakadó hozzáállást nevezi tiszta és szeplő nélkül való istentiszteletnek.
Ezeket a látogatásokat a jelenlegi járványügyi helyzetben a megszokott formák szerint többnyire nem tehetjük meg, hiszen meglehet, hogy akaratunkon kívül is nagyobb bajokat és károkat okoznánk velük, mint azt elsőre gondolnánk. Milyen jó, hogy ma már az „digitális látogatások” számos olyan formájával élhetünk, amelyek korábban nem voltak adottak. Ezekkel viszont erkölcsi, sőt keresztényi felelősségünk is élni.
Ezen a ponton talán érdemes megfontolnunk a 16. században élt nagy reformátor, Luther Márton bölcs iránymutatását, aki élete során bizony több, igen súlyos járvánnyal is találkozott. A történelemből jól ismert tény, hogy mindezek közül a legveszedelmesebb a Wittenberg városát is elérő bubópestis, vagy más néven a fekete halál volt. Ez a járvány akkor már hosszú ideje alvó állapotában vesztegelt, viszont a 14. század közepén még óvatos becslések szerint is a kontinens népességének mintegy harmadát kiirtotta.
A helyzet olyan súlyos volt, hogy a híres és sok külföldi hallgatót befogadó wittenbergi egyetemet is bezárták, a professzoroknak és a diákoknak pedig azt javasolták, hogy lehetőségük szerint minél hamarabb hagyják el a várost. Másokhoz hasonlóan Luther is felszólítást kapott a távozásra. Levél formájában ekkor vetette papírra értékes, mértékadó, és bizonyos szempontból a mai korra nézve is figyelmet érdemlő gondolatait, melyeket megőrzött számunkra a hálás utókor. Isten segítségét és oltalmát kérve Luther emberileg is mindent megtett azért, hogy embertársai felé szeretettel, ámde kellő óvatossággal és körültekintéssel járjon el.
2020. Április 04. | Légy erős és bátor... | Léleképítő |
2020. Április 20. | A tiszta és szeplő nélkül való istentisztelet | Léleképítő |
2020. Május 12. | Tudakozzátok az írásokat | Léleképítő |
2020. Május 31. | Én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig | Léleképítő |
2020. Június 19. | Látás | Léleképítő |
2020. Április 12.
Úgy gondolom minden szülőt megnyugtat most az, hogy maga mellett tudhatja a gyermekét, és hogy együtt lehet vele, de valljuk be ez a helyzet rengeteg feszültséget is hordoz magában...