A sejt csodája



Tudomány, Szerző: Fekete István agrármérnök - 2016. November 08. 2390

A sejt csodája

A 19. század tudósai az élő sejtet nagyon egyszerű szervezetnek gondolták el: a mikroszkóp lencséjén át egy vékony hártyával határolt élő szervezetet lehetett látni, amelynek jól körülhatárolható néhány alkotóeleme közül a legjellegzetesebb a folyadékban úszó sejtmag volt.
 
Azóta a kutatók felfedezték, hogy több száz alkotóelembõl tevődnek össze, és több ezer eddig megismert feladatot látnak el, de még mindig nagyon messze vannak a sejtek szerkezetének és működésének a megértésétől. Ma már tudjuk, hogy „egyszerű” sejt nem is létezik. Értjük, hogy a legegyszerűbb egysejtű élőlény is sokkal összetettebb, mint bármilyen emberi építmény. Nincs olyan földi laboratórium, amely utánozni tudná a legkisebb élő szervezetekben végbemenő folyamatokat. Minél többet tanulunk, annál inkább rádöbbenünk, hogy képességeinket meghaladja a legegyszerűbb sejt fizikai, kémiai szerkezetének részletes megismerése.
 
Intelligens Alkotó
 
Az ember leleményességének, ügyességének láttán elmondhatjuk, hogy bámulatosan összetett szerkezetek kigondolására és megalkotására képes. Egy űrhajó összeállítása, működtetése nem is egy ember műve, hanem jól összehangolt munkacsoportok tervezésnek és kivitelezésnek eredménye. Ugyanezt mondhatjuk el a ma már egészen általánossá vált digitális eszközökről. Bonyolultságukat tekintve azonban még meg sem közelítik a teremtett lények összetettségét, szín- és formagazdagságát, bármilyen képzett szakemberek állították is elő. Ezek az emberi ésszel még felfogható szerkezetek azonban igen távol vannak az élőlények bonyolultságától – ugyanakkor ezeket az eszközöket gondos tervező és kivitelező munka hozta létre. Az élet csodája láttán fürkészve keressük az élet alkotóját, aki oly sok bizonyítékot hagyott önmagáról.
 
Erőművek és gyárak a sejtben
 
Ezeknek a bizonyítékoknak egyike az élő sejt. Ebben energiát előállító erőművek, fehérjetermelő gyárak vannak. A legkülönfélébb vegyi anyagokat jól összehangolt szállítójárművek juttatják el a megfelelő helyre. A sejthártya döntéseket hoz arról, hogy mi léphet be a sejtbe, mi hagyhatja el azt. A sejtmag irányítja a sejt minden életfunkcióját, miközben a szaporodáshoz szükséges tervrajzokat is torzításmentesen tárolja. (Bármely cég megelégedne olyan emberalkotta szerkezettel, amely önmagának a reprodukálására képes.) Minden sejt határozott cél elérésére végez folyamatos munkát, amely tevékenység mögött tervező és végrehajtó intelligencia húzódik meg csendesen, alázatosan.
 
Egységes rend
 
A sejtek működésében célszerűség látható. Ezt a rendet sok gondolkodó felfedezte, miközben a teremtés nagyszerűsége, csodája tiszteletteljes meghajlásra késztette őket. Így olvashatjuk Aquinói Tamás érvelését: „Lehetetlen, hogy egymástól különböző s egymással ellenkező dolgok egységes rendben egyesüljenek, mégpedig mindig vagy legtöbbször, ha csak nem valami irányítás folytán, amely valamennyit s minden egyest bizonyos cél felé törekedni indít. Márpedig a világban a legkülönbözőbb dolgokat látjuk egységes rendbe tömörülni s nem csak ritkán s véletlenül, hanem minden vagy a legtöbb esetben. Kell tehát valakinek lenni, akinek gondviselése által ma a világ vezettetik s ezt a valakit Istennek nevezzük”.
A legrégebbi megfigyelések csak a láthatókra korlátozódtak. A szabad szemmel nem látható részletek megnyílása azonban ugyanazt a csodálatot és áhítatot váltja ki a mai szemlélőből is.


 
sejt kutatás alkotóelem
Tudomány

Lenyomja Darwint a brit iskolákban a teremtés

2018. Február 22.

Több tucat iskolában a darwinizmus helyett az intelligens tervezést oktatják a gyerekeknek... A brit kormányt is megdöbbentette, hogy több tucat iskolában a darwinizmus helyett ...

Mi a régész munkája?
2016. December 18.
Az ókor és kultúrája
2016. Október 30.

Keresés a cikkekben