A valódi önzetlenség



Léleképítő, Szerző: Bóka Vera - 2020. Április 10. 1875

A valódi önzetlenség

A valódi önzetlenség nagyon érdekes tulajdonság, mert valójában egyik embertípusnak sem illeszkedik teljesen a természetes hajlamaiba.

Az önző ember ellenszenves, de – valljuk meg –, sokkal ellenszenvesebb, ha olyan pontokon ütközik ki az önzése, ahol – megítélésünk szerint – mi nála jobbak vagyunk.

Egy szorgalmas, precíz ember számára például nincs ellenszenvesebb, mint a laza, rendetlen, vagy lusta ember. A fegyelmezett ember számára az önzetlenség a saját rendetlenség iránti hajlamai elleni kitartó küzdelmet jelenti – következésképp akik az ő ellentétei: azok a legönzőbbek.

Egy empatikus emberben leginkább az kelt megütközést, ha más nem az. Számára az önzetlenség a tervei rendszeres feláldozását jelenti mások szükségletei miatt – következésképp akik ezt nem teszik meg, tehát az ő ellentétei: azok a legönzőbbek.

Persze nem mindig szétszórt az, aki együttérző, és nem mindig érzéketlen, aki fegyelmezett – sőt az eltérő hajlamok sorát is folytathatnánk –, de mindig szimpatikusabb azoknak az önzetlensége, akik ránk hasonlítanak.

Ez az önzetlenségről alkotott képünkre vonatkozó önzésünk.

Talán azért is érezzük úgy, hogy az önzetlenség megítélésében mindig igazunk van, mert nagyon ritkán találunk olyan embert, aki természeténél fogva pl. rendszerető, de szívesen változtat a tervein másokért; vagy aki természeténél fogva empatikus és rugalmas kifelé, de magával szigorú és belül fegyelmezett.

Jézus életét kereszt- és hosszmetszetében mindig maximális önzetlenség jellemezte a bibliai történetek szerint. Olyan volt, aki „a megrepedt nádat nem töri el, és a pislogó gyertyát nem oltja ki”, ugyanakkor „nem pislog és meg nem reped”. Őt figyelve megláthatjuk, amit – talán mások önzése miatt – nem láthattunk addig: a saját önzetlenségünk önző oldalát.

Benne megvolt az empátia a szükséglet felismeréséhez, és megvolt az önfegyelem is a valódi önzetlenség megvalósításához, együtt. Ezért mint senki más, úgy képes mindannyiunkat egy sokkal magasabb igényszintre emelni az önzetlenség terén.


 
önzetlenség Jézus empátia önfegyelem
Léleképítő

A két pohár

2020. November 16.

Nem sokkal ezután Jézus így imádkozott: „Atyám, ha nem távozhat el tőlem ez a pohár, hanem ki kell innom, legyen meg a te akaratod." Ebben a történetben két pohárról olvashatunk: Van egy pohár, amit Jézus továbbadott és egy másik pohár, amelyet megtartott magának.

A happyend tudat...
2020. Május 05.
A túlélés titka
2020. Június 07.
Pészah ünnepe
2020. Április 13.
Illat, szeretet, áldás
2020. Május 25.

Keresés a cikkekben