Mindegyik az ő nem szerint 1. rész

Mindegyik az ő nem szerint

1. rész

A teremtésről szóló bibliai feljegyzés azt mondja, hogy a növény- és állatvilág minden egyede "az ő neme szerint" lett megteremtve (1 Mózes 1,11.21.24.25). Ezen kívül még azt is megtudjuk, hogy amikor az állatvilágot a vízözön elpusztította, ugyanezeket a fajokat Nóé megmentette (1Mózes 7,17; 8,19). Ez a feljegyzés arra a következtetésre kényszerít bennünket, hogy a mai élővilág is azokból a növény-és állatfajokból tevődik össze, amelyeket Isten kezdetben megformált.

A modern tudomány kétségbe vonja ezt az állítást. A darwinizmus és a vele kapcsolatos evolúciós elméletek általános elfogadása arra készteti az embereket, hogy elhiggyék, hogy az élet lassú folyamatok és változások eredménye, s hogy az a szinte megszámlálhatatlan, bonyolult felépítésű faj, amely ma létezik, alacsonyabb rendű szervezetekből alakult ki hosszú időszakokon keresztül.
Kinek van igaza? A BIBLIÁNAK vagy DARWINNAK?

Néhány évvel ezelőtt alkalmam volt korunk egyik legnagyobb biológuság hallgatni, aki a darwinizmus tudományos hitelességét próbálta bizonyítani. Pályája kezdetén egy nagy biológiai laboratórium igazgatásával bízták meg. Az a gondolata támadt, hogy ha egy állatfajt elég hosszú időn és néhány nemzedéken keresztül tenyészt, új fajt kap, ami Darwin elmélete szerint lehetséges. Választása a gyapjas lepkére esett, mivel ez a lepkefaj az egész világon elterjedt, sok változata létezik, és "fogságban" is könnyen szaporodik.

Laboratóriumában huszonöt évig kísérletezett lepkéivel. Néhány száz lepkenemzedéket nevelt fel. Keresztezésükkel is próbálkozott. Néhány elütő változatot kiválasztva olyan utódokat akart kapni, melyek annyira különböznek elődeiktől, hogy többé senki sem ismerhetné fel bennük a gyapjas lepkét. Ám fáradozása hiábavaló volt, munkája eredménytelen maradt. Amikor egy keresztezéssel kapott fejnagysága, színe vagy valamilyen más tulajdonsága szempontjából nagyon elütött az elődeitől, hamarosan ellenkező irányban kezdett fejlődni, míg fel nem vette az egész fajra jellemző, átlagos külsőt. A kísérlet tehát kudarcba fulladt, már ami Darwin elméletének bebizonyítását illeti.

Az előadás után élénk vita kezdődött. Az egyik egyetemi hallgató megkérdezte, hogy akkor hogyan jöttek létre az evolúciós változások? A tudós azt válaszolta neki, hogy ami a gyapjas lepkét illeti, egyáltalán nem is léteztek ilyen változások.

Ebben a pillanatban felállta Természettudományi Múzeum képviselője, s megkérte a biológust, hogy másnap látogasson el a múzeumba, és magyarázza meg a darwinista elméletet alátámasztani hivatott bizonyítékokat.

A biológus elfogadta a meghívást.

Amikor másnap reggel megjelentünk a múzeumban, az asztalon kiállítva találtuk a rókák, nyulak, patkányok és más ismert állatfajok egész fejlődési vonalát. Minden példány úgy volt elrendezve, hogy szemléltesse a fejlődésre jellemző termet- és színváltozatokat. Megkérték az előadót, hogy mondja el, milyen mértékben mutatnak ezek a sorozatok az evolúciós változásokra.

Míg az egyetemisták és múzeumi tisztviselők feszülten várták válaszát, a biológus figyelmesen megtekintette a kiállított sorozatok minden példányát. Ezután felegyenesedett, s a szemükbe nézve ezt mondta:

"Uraim, mindez nagyon érdekes. Igaz, hogy itt számtalan változatot láttam, de meg kell mondanom, hogy egyikük sem döntötte le az ALAPFAJ korlátait. Egyetlen olyan példányt sem látok, amely egy másik fajba lépett volna át. Az önök patkányai még mindig patkányok, a nyulak még mindig nyulak, a s rókák is rókák maradtak. Másnak még a legkisebb bizonyítékát sem látom."

A találkozó ezzel be is fejeződött. Mindenki a dolga után látott. Az evolúció követői a hallottakon szerfölött elcsodálkoztak, én pedig örültem, hogy még a legegyszerűbb tények és maga a természet is fellázad a modern szkeptikusok ellen.

Ez esetben, mint sok másban, az igazság csak nehezen ismerhető fel. Tanári pályámon sokszor megkérdezték tőlem tanulóim, MIÉRT szaporodik minden faj csakis "az ő nem szerint", s nekem sohasem sikerült kielégítő választ adnom. Csak azt mondhattam, hogy nincs olyan bizonyíték, amely az ellenkező mellett szólna, és hogy a darwinizmus a mai napig cáfolhatatlan tényeket nélkülöző elmélet maradt. Magam is számtalanszor tanakodtam azon, hogy maradhatott meg a növény- és állatvilág felépítése és legjellemzőbb tulajdonsága olyan változatlanul számtalan sok nemzedéken át.