Csodálatosan megteremtve 2. rész

Csodálatosan megteremtve 2. rész

Az, ami mindjárt szembe tűnik a magzat csíralemezei létrejöttének különböző módjainál - melyeknek még nagyon sokféle változatát ismerjük -, hogy semmiképpen sem sorolhatók valamilyen evolúciós folyamatba. Nem beszélhetünk egyszerű fejlődési folyamatról az alacsonyabb rendű és bonyolult fejlődési folyamatról a magasabb rendű szervezeteknél. Például a madarak és békák esetében a fejlődés egy, a tojássárgája nagyságától függő, mechanikus út. Joggal várhatnánk, hogy az emlősök petesejtje - parányi lévén - az lándzsahal petesejtjéhez hasonlóan fejlődjön, de nem így van.

Itt még egy objektív bizonyítékát látjuk annak, hogy a fejlődési módok különbözősége nem a véletlenen múlik.

Ha így volna, joggal várhatnánk, hogy a madár elsődleges magzata egy kerek sejttömeget formáljon a tojássárgája tetején, mindaddig, míg a mechanikus nyomás szét nem nyomja ezeket a sejteket az egész tömeg felületére. De ez nem így történik. A sejtek tömege a tojás alaphosszához mérten mindig egy meghatározott szögben hegyesedik, s közben megmarad a tojás tompa oldalával való, bizonyos viszonya is. A sejtek lefelé görbülése a tömegnek mindig azon a részén történi, amely a leggyorsabban hegyesedik. Úgy látszik, hogy ez az egész folyamat kezdettől fogva egy értelmes irányítás alatt áll.

A magzat a fejlődés következő szakaszában egy üreges cső alakját veszi fel. Az ektodermából epiderma és idegrendszer lesz. A mezoderma három rétegre oszlik. Felső részéből alakul ki a bőr belső rétege. Középső részéből keletkeznek a csontok, alsó részéből pedig az izmok és a belső szervek. Az entoderma az emésztőszervek és a velük összefüggésben levő csatornák falának felépítésében vesz részt.