Csodálatosan megteremtve 1. rész



Természet, Szerző: Harold W. Clark - 2019. Február 19. 2613

Csodálatosan megteremtve 1. rész

"Magasztallak, hogy csodálatosan megkülönböztettél. Csodálatosak a te cselekedeteid." (Zsolt. 139,14.)

A zsoltáríró a fenti szavakkal a tudomány számára ismert egyik legnagyobb igazságot mondta ki, s még egy mélyebb értelemet is adott neki, amikor hozzátette:

"Nem volt elrejtve előtted az én csontom,
mikor titokban formáltattam és idomíttattam,
mintegy a föld mélyében." (Zsolt. 139,15.)


Természettudományos kutatásaim során mindig újból és újból elámultam annak az energiának és bölcsességnek láttán, amely képes megindítani bármelyik állat bonyolult szervezetének fejlődési folyamatát. E fejlődés módjai olyan összetettek és sokfélék, a velük kapcsolatos rejtélyek olyan határtalanok, a folyamatok pedig annyira felülmúlják felfogóképességünket, hogy Dávidhoz hasonlóank, és is számtalanszor mondtam: "És nekem milyen kedvesek a te gondolataid, óh Isten! Mily nagy azoknak summája!" (Zsolt. 139,17)

Az állatok-néhány kivételével-egyetlenegy sejtből, a petesejtből fejlódnek ki. Milyen képességeket rejteget magában ez a piciny sejt? Vagy milyen csodálatos folyamatoknak kell lejátszódniuk, mielőtt a sejt bonyolult szervezetté válna? Elég, ha csak egy néhány ilyen változást említünk.

Ha megvizsgáljuk egy közönséges tengeri sün petesejtjét, mindjárt szemünkbe tűnik, hogy két részből-egy felsőből és egy alsóból áll, melyeket egy pigmentsor választ el. Ezeknek a részeknek a felépítése mindaddig nem látható, míg a petesejt meg nem termékenyül, ekkor ugyanis a sejthártyába ültetett szemcsék feloldónak, s a belőlük felszabadult vegyi anyagok megindítják a fejlődést. Ezek a vegyi anyagok tulajdonképpen hormonok, melyeket a sejtmagban levő kromoszómák génjei ellenőriznek. Így az öröklődés törvényei szabják meg, milyen irányú lesz a fejlődés, hogy minden egyed "az ő neme szerint" alakuljon ki. Ebből is leszögezhetjük, hogy a Bibliának nemcsak lelki és költői értéke, hanem tudományos jellege is van, mivel minden Isten által megformált lény az ő nemének megfelelően sajátosan fejlődik. A tengeri sün petesejtjéből csakis tengeri sün fejlődhet ki. Még sohasem történt meg, hogy helyette tengericsillag, vagy valami más jött volna létre.

Amint elkezdődik a fejlődés, bizonyos bázisos szervtelepek keletkeznek, amelyekből különböző szervek és szövetek alakulnak ki. Az állatoknak ezeket az elsődleges szervtelepeit a magzat csíralemezeinek nevezzük. Három csíralemez van: külső, középső, és belső. Ezek a csíralemezek minden állatfajnál sajátosan keletkeznek. Íme néhány példa:

Embriológiai kutatások vagy fejlődéstani vizsgálatok végzésekor gyakran használják fel a lándzsahal egyszerű petéjét. Amikor elkezdőik a fejlődés, a petesejt addig osztódik, amíg egy üres sejtlabda nem alakul ki belőle. A felső felén lévő sejtek nagyobbak az aló rész sejtjeinél, aminek az a következménye, hogy úgy elhatalmasodnak, hogy ezeket az alsó sejteket az üres labda belsejébe sűrítik.
Ugyanaz történik, mint amikor egy üres gumilabdát úgy megnyomunk, hogy az egyik fele beleilleszkedik a másikba. A felül külső réteg lesz az ektoderma vagy külső hámréteg, az alsó sejtréteg pedig entodermává vagy belső csíralemezzé válik. A két sejtréteg közötti sejtek is alakulni kezdenek, és mezodermává vagy középső csíralemezzé lesznek. Így alakul ki a magzat három csíralemeze.

A tyúktojásban másmilyen fejlődési folyamat megy végbe. Ennek olyan nagy a sárgája, hogy a sejtek nem alkothatnak egy üres sejtlabdát. Fejlődés közben ehelyett egy vékony lemezt formálnak a tojás sárgájának tetejébe. Ez az ektoderma. Amikor ez a lemez néhány milliméternyire túlnövi a tojássárgáját, egyik felén begörbül, s a sejtek a felső réteg alatt visszafelé kezdenek nőni. Így keletkezik a második réteg az entoderma. A mezoderma később jön létre az említett rétegek között.

Az emlősöknél, annak ellenére, hogy petesejtjük nem nagyobb az említett petesejteknél, a magzat csíralemezei másképpen fejlődnek ki. A sejtek vékony rétege egy folyadékkal töltött labdát alkot. Ennek a labdának a felső felében jelennek meg egymás után a magzat csíralemezei, kitöltve a labda belsejének jókora részét.

 


 
teremtés föld bolygó természet kutatás Isten
Természet

Egy virág kék levelekkel alkalmazkodik a környezetéhez

2016. November 02.

Az ég kék, a fű zöld, de a Begonia pavonina nevű faj levele kék, méghozzá egy új kutatás szerint azért, mert így hatékonyabban tud energiát termelni.

Milyen csodálatos Isten!
2017. Március 14.
Változó földünk
2019. Február 11.
Mindennél nagyobbak...
2019. Április 11.

Keresés a cikkekben