Változó földünk



Természet, 2019. Február 11. 709

Változó földünk

Az ember, akinek viszonylag rövid élettartam adatott meg, abban a hiszemben él, hogy a Föld felszíne változatlan. A természeti tájakat formáló erők ugyanis általában észrevehetetlenül lassúak. A kontinensek, melyeket a bolygó olvadt belső anyagán úszó kőzetlemezek hordoznak, feltartóztathatatlanul távolodnak egymástól vagy közelednek egymás felé, néhány millimétert haladva évenként. A föld alatti, felfelé ható erők lassú munkája nyomán a tengerfenék hegyekké gyűrődik fel, hogy aztán az erózió magányos sziklacsúcsokká és síkságokká koptassa őket. A nehézkedési erőnek engedelmeskedő víz pedig barlangokat váj és völgyeket mélyít.

A változatlanság képzetét azonban olykor maga a természet töri meg bennünk. Vulkánkitörések nyomán szigetek születhetnek a szemünk láttára - így keletkezett például az izlandi Surtsey -, de ugyanez az erő jól ismert tájakat törölhet le a Föld felszínéről. Ez történt i. sz. 79-ben, amikor a Vezúvból kilövellő vulkáni hamu betemette Pompeji városát.

A természet erői mellett minden emberi törekvés eltörpül - a természt mindannyiszor ámulatba ejt szépségével és hatalmával. A francia Alpok zord jégvilága vagy a Namib-sivatag perzselő homokja szüntelen arra emlékeztet, hogy az ember képtelen megélni a környezeti szélsőségek között. A Szent András-törésvonal fenyegető hasadéka pedig arra a tényre figyelmeztet, hogy a Földet felépítő anyaghoz képest minden emberi alkotás csak ideiglenes...

 


 
föld jövő természet teremtés erők
Természet

Egy virág kék levelekkel alkalmazkodik a környezetéhez

2016. November 02.

Az ég kék, a fű zöld, de a Begonia pavonina nevű faj levele kék, méghozzá egy új kutatás szerint azért, mert így hatékonyabban tud energiát termelni.

Milyen csodálatos Isten!
2017. Március 14.
A növények terjedése
2017. Február 11.

Keresés a cikkekben