Adventista életmódkutatás

Adventista életmódkutatás

A National Geographic újság 2005. novemberi számában beszámolt arról, hogy a világon három olyan népcsoport van, akiknél a 100 éven felüliek aránya rendkívül magas. E három csoport a szardíniai szárdok, az okinawai őslakosok (Japán) és a kaliforniai adventisták. 

Habár eltérő életformát élnek, közös vonásként mindhárom esetben megemlítették a nemdohányzó életmódot, a család és a munka szeretetét, a társasági életformát, valamint a bőséges zöldség-, gyümölcs- és teljes kiőrlésű gabonafogyasztást, mint a hosszú élet lehetséges tényezőit. Az adventistáknál emellett kiemelték a nagy mennyiségű dió-, mogyoró- és babfogyasztást, a szombatünneplést és az Istenbe vetett hitet. 

Hosszabb élet, jobb életminőség

Az adventistákról szóló tudományos vizsgálatok több mint 50 éves múltra nyúlnak vissza. Az első tudományos közlemény 1954-ben íródott, azóta pedig több mint 300 cikk taglalta az adventista életmód előnyeit és tanulságait. Három nagy adventista egészségtanulmányt is indítottak. Az első Adventista Halálozási Tanulmány néven 1958-1966 között mintegy 23000 ember bevonásával arra a következtetésre jutott, hogy a kaliforniai adventisták több évvel élnek tovább, mint a nem adventisták, valamint hogy az adventisták kisebb eséllyel betegszenek meg magas vérnyomásban, cukorbetegségben, daganatos betegségekben és agyi érkatasztrófában (stroke).

A második Adventista Egészség Tanulmány 1. néven 1976-1988 között 34000 személy bevonásával úgy találta, hogy az adventista férfiak 7,3, míg a nők 4,4 évvel élnek tovább, mint a nem adventista kaliforniaiak, valamint hogy 5 egyszerű életviteli elem (növényi étrend, diófélék fogyasztása, testmozgás, elhízás elkerülése, nemdohányzó életmód) segítségével akár 10 évvel is kitolható a jó életminőségű élettartam. Ezen kívül azt is megállapították, hogy a húsfogyasztás növeli, míg a hüvelyesek fogyasztása csökkenti a vastagbélrák kockázatát, napi 5 pohár víz ivása csökkenti a szívbetegségek, elsősorban az infarktus kockázatát, illetve a paradicsom és a szójatej fogyasztása csökkenti a prosztatarák kockázatát. A harmadik vizsgálat Adventista Egészség Tanulmány 2. néven 2002-ben indult és 2011-ig tart majd, amelybe 100000 embert vonnak be. Ebben a vizsgálatban arra keresik a választ, hogy a szójaételek, a kalcium, a tejtermékek és az életmód milyen hatással van az emlő-, prosztata- és vastagbélrák kialakulására, valamint a szívbetegségek, a csontritkulás, a cukorbetegség, az Alzheimer-kór, az életminőség és az egészséges öregedés folyamatára. Az emlőrák tekintetében azért lesz nagy jelentőségű e tanulmány, mert érdekes módon az adventista nők körében nem csökkent az emlőrákos megbetegedések száma, amely egyesek szerint azért van, mert a szójaételekben levő fitoösztrogének esetleg hozzájárulhatnak a káros folyamatok elindításához. Jelenleg úgy tartják, hogy a szója nagy valószínűséggel nem okoz emlőrákot, de vannak ezzel ellentmondó adatok is. A prosztatatrák esetében pedig a vitatott kérdés a tejtermékek fogyasztása, mivel egyesek úgy tartják, hogy napi 3 pohárnál több tej már fokozza a betegség kockázatát. Sajnos a végső eredményre e tekintetben még legalább 5-6 évet várnunk kell. 

Minél korábban, annál jobb

A teljes képhez hozzátartozik, hogy az adventista életmódkutatás eddigi eredményeit túlnyomórészt Kaliforniában végezték. Az Egyesült Államokon kívüli vizsgálatok száma csekély. Ennek oka lehet az anyagi háttér hiánya, vagy az adott térségben az adventisták hiánya, esetleg az, hogy az adventisták élettartama és megbetegedési mutatói nem biztos, hogy különböznek az átlagostól. Két, USA-n kívüli felmérést kel kiemelnünk. Az egyik a karib-tengeri Barbadoson készült 2003-ban, ahol kimutatták, hogy az ottani vegetáriánus adventisták esetében sokkal ritkábban fordul elő cukorbetegség, magas vérnyomás és elhízás, mint a húsfogyasztó adventisták között. A másik ilyen felmérést Norvégiában végezték, ahol 1962-1987 között alapos vizsgálatok alapján kiderült, hogy az adventistáknak alacsonyabb a koleszterinszintjük, az adventista nőknek pedig a vérnyomásuk, mint az átlagos. Azt is kimutatták, hogy akik elhagyják az egyházat és felhagynak ezzel az életmóddal, azoknak a megbetegedési mutatóik semmivel sem különböznek a lakossági átlagtól, valamint hogy minél korábban kezdi valaki az adventista életvitelt, annál kedvezőbbek az életkilátásai. 

Hit és egészség

Néhány érdekességre is fény derült az elmúlt 50 év kutatásai során. Így pl. kiderült, hogy a kávézás fiatalkorban a legveszélyesebb, 30 éves korban mintegy 2,5-szeresére, míg 90 éves korban lényegében már nem növeli a szív- és érrendszeri halálozások kockázatát. Az is valószínű, hogy a vegetáriánus étrend csökkenti az időskori demencia kialakulását, valamint nem jelent hátrányt a csontritkulással szemben, sőt egyre inkább úgy tűnik, hogy a vegetáriánusok csontsűrűsége magasabb, mint a húsfogyasztóké. Fontos felfedezés volt az is, hogy a vegán étrendet folytatók (minden állati terméket kizáró étrend) számára nélkülözhetetlen a B₁₂-vitamin pótlása olyan forrásokból, amelyek aktív formában tartalmazzák e vitamint. Egy floridai hat hetes program pedig igazolta, hogy az egészséges életmód és az Isten gyógyító hatalmába vetett hit kombinációja rövid idő alatt képes javulást eredményezni az egészségi állapotban, valamint hogy felnőtt korban is van lehetőség az életmódbeli elemek megváltoztatására.

Egészségünk alappillérei

Összességében elmondható, hogy a hosszú élet titka az adventista életmód alapján a következő: nemdohányzó életmód, elhízás elkerülése, rendszeres testmozgás, diófélék fogyasztása, vegetáriánus étrend, napi 1,5 liter víz ivása, pihenés, különös tekintettel a szombatnapi nyugalomra, bizalom Istenben. Ha a kedvezőtlen hazai halálozási statisztikákat nézzük, akkor bátran kijelenthetjük, hogy az adventista életviteli elemek alkalmazása sokat segíthet a magyarok egészségén is.