A teremtés csodái - Isteni geometria 3. rész



Természet, Szerző: Harold W. Clark - 2017. December 01. 2002

A teremtés csodái - Isteni geometria 3. rész

A formaszépség legszembeötlőbb példái a fák. Minden facsemete hegyén egy állandóan növekvő hajtásnyúlvány van. Ez biztosítja a fa növekedését. Ezzel szemben a szár körüli kambiumgyűrű a fatörzs gyűrűs szélesedését, vastagodását segíti elő. A tűlevelűek esetében az oldalági, egyenletesen eloszlott rügyek gyűrűje hozza létre a fenyő szimmetrikus formáját, az a tény pedig, hogy a fa gyorsabban nő, mint ahogy szélesedik, az egész növénynek kúpalakot ad.
A lombhullató fák másképpen növekednek. A kambiumgyűrűk egyenetlen közökben keletkeznek, a növekedés pedig lassúbb, mint a tűlevelűeknél. Inkábba fa lombozata terebélyesedik, mint az a szil-, tölgy- és juharfánál látható.

Lehet, hogy valaki azon az állásponton marad, hogy az eltérés a kambium véletlenül létrejött módosulásainak eredményei. Csakhogy manapság egyetlen ilyen módosulásnak sem vagyunk tanúi. A szilfa mindig szilfához, a juharfa mindig juharfához hasonlít, a tölgy pedig mindig megmarad tölgynek. Egyetlen faj sem akar a másikhoz hasonlítani. A természettudós azonnal felismeri, melyik fajról van szó, mihelyt megpillantja - akár távolról is - a fák alakját.
Ha egy kicsit józanabbul elgondolkodunk, rájövünk, hogy a fenti példák is a Teremtő bölcs tervezéséről és mindent fenntartó hatalmáról tesznek bizonyságot.

A szil egyenes törzsű, magas fa, melynek lombja egészen magasan fejlődik ki. Ez a fa ad legtöbb árnyékot. A juharnak (különösen a cukorjuharfának) erőteljes, vastag ágai vannak, melyek törzsén fejlődés közben zöld gerezdek képződnek. Egészen másmilyen a karcsú törzsű, magas lombardiai nyárfa, vagy az amerikai vadgesztenye, amely nagyon érdekesen ágazik. A fa minden ágának végén két rügy van, melyekből két egyforma gally nő ki. Amikor elérik a harminc centiméteres hosszúságot, belőlük is két egyforma ág nő ki. Ennek a különleges ágazásnak az eredményeként a fa alacsony, széles kalapú gombához hasonlít.

Olyan növény is van, amely csak a hegyén növekedik, miközben egyáltalán nem ágazik szét, vagy csak néhány ágat hajt. Ez a különösen a kúszónövényekre jellemző, amilyen például a szőlő. A szőlővessző szinte semmit sem érne, ha nem volnának rajta kacsok, amelyekkel valamilyen erősebb fához kapaszkodik. Erre a képződményre szemmel láthatóan azért van szükség, hogy helyettesítse a növény nem eléggé szilárd szárát. Milyen automatikus folyamat hozhatott létre ilyen alkalmazkodást? Vagy más szóval, milyen ösztön hatására tudja a szőlővessző, hogy éppen ilyen kacsokra van szüksége?
Mindez a Teremtő tervezésére vall. Minden más válasz csak szócséplés lenne.
Egyes kúszónövényeknek, amilyen például a szeder, nincsenek kacsaik. De amikor kedvező környezetben fejlődnek, szilárd, vékony veszőket hajtanak, amelyek, ha valamilyen bokorhoz vagy bármilyen támasztékhoz érnek, erős tüskéikkel nyomban rögzítik magukat.

Más kúszónövények, mihelyt hozzáérnek valamihez, azonnal köréje tekerednek. Ez is titok. A szilárd támasztékhoz érő indák fejlődésében különös jelenség figyelhető meg. A támaszték felőli sejtek lassabban, az ellenkező oldalon levők pedig gyorsabban nőnek. A növekedés gyorsasága közötti különbség idézi elő az indák betekeredését. De vajon hogyan jön létre a növényeknek vagy indáiknak ez a görnyedése? Nyilvánvaló, hogy sajátságaik a többi növényre nem jellemzőek.
Talán a természet egyetlen élőlénye sem olyan színpompásan szép, mint a virág. Lehetetlen volna valamennyi fajtáját leírni. Gondoljunk csak arra a sokféle formára, melyet egy egyszerű virágoskertben látunk: a petúnia és a liliom kelyhére, a kétajakos tátogatóra, a bükköny zászlóira, az őszirózsa, vasrózsa és krizantém méltóságteljes fejére, a rózsa csodaszép szirmaira, meg arra a sok szép virágra, melyet helyszűke miatt nem említhetünk.
Ha lelki szemünk nincs annyira elhomályosodva, hogy az anyagnál tovább nem látunk, önkéntelenül is felkiáltunk:
"Isten az ő szavával csodálatosan mennydörög, és nagy dolgokat cselekszik, úgy hogy nem érthetjük." (Jób 37,4)

 


 
természet szabály Isten geometria teremtés fa
Természet

A teremtés csodái - Páratlan szépségű világunk 3. rész

2018. Január 08.

Ki nem gyönyörködött már drágakövek szépségében? Ki nem ámult már el a fojtott színű gyöngy mélyről előtörő, puha ragyogása, a gyémántból élénken sziporkázó fénysugarak...

A növények terjedése
2017. Február 11.
Milyen csodálatos Isten!
2017. Március 14.
Newton és a teremtés
2017. November 03.
Egysejtű élőlények
2017. Április 02.

Keresés a cikkekben