Az igazi keresztrefeszítés



Tanuljunk együtt…, 2017. Október 05. 1997

Az igazi keresztrefeszítés

Mel Gibson Passiójában naturális módon láthatjuk Krisztus keresztrefeszítését. A kegyetlen eljárás a kor egyik leggyakoribb kivégzési formája volt, ám eddig csak egyetlen egykori keresztrefeszített maradványait találták meg - írja a Reuters.

A legismertebb személy, akit keresztrefeszítéssel végeztek ki, Jézus Krisztus volt - ám az első században a rómaiak több ezer más zsidó lázadót és bűnöst öltek meg ugyanott, ugyanezen a módon. Ezért is különös, hogy mindeddig csak egyetlen olyan kivégzett maradványait találták meg, akit bizonyíthatóan keresztre feszítettek. Neki viszont a neve is ismert: Yehohanan Ben Hagkolnak hívták, és i. sz. 50 és 70 között végezték ki. Az 1968-ban, Jeruzsálem közelében feltárt maradványok elég árulkodóak voltak: a férfi sarokcsontjában még mindig benne volt a szeg.

A csontok vizsgálatát végző Joe Zias antropológus is megerősítette: Yehohanan Ben Hagkol maradványain kívül nem találtak még egyértelműen keresztrefeszítéssel kivégzet embert. "Jeruzsálemben több ezer csontvázat vizsgáltunk meg. Volt, akit lefejeztek, másokat megcsonkítottak. De ezen kívül egyet sem találtunk, aki a keresztrefeszítés jegyeit mutatta volna."

A Zias által "az ember által kiagyalt egyik legkegyetlenebb kivégzési formának" nevezett keresztrefeszítést nemcsak a rómaiak gyakorolták: i. e. 400 és i. sz. 400 között a perzsák, a görögök, az asszírok, a kartágóiak és más népek is alkalmazták. Martin Hengel professzor, a Tübingeni Egyetem keresztrefeszítéssel foglalkozó kutatója szerint a rómaiak több ezer elfogott zsidó lázadót feszítettek keresztre az első században, vagyis Jézus idejében. Olyannyira, hogy a keresztek látványa szinte hozzátartozott a látképhez. Zias szerint i. sz. 66 és 702 között volt olyan időszak, amikor a rómaiak egy nap alatt akár 500 zsidót is keresztre feszítettek.

Hagkol, a keresztrefeszített

Yehohanan Ben Hagkol (azaz János, Hagkol fia) személyéről keveset tudunk. Neve is azért maradt fenn, mert ősi héber betűkkel rávésték arra az osszáriumra (csontraktárra), amelyből hamvai előkerültek. A halála idején 24-28 éves, kb. 170 centi magas férfi egészségi állapota kiváló volt - egészen addig, míg i. sz. 50 és 70 között brutálisan ki nem végezték.

"Talán tolvaj volt, talán szabadságharcos. Lehet, hogy népe hősként tisztelte" - mondta róla Vassilios Tzaferias régész, aki a maradványokat Jeruzsálem óvárosától északra egy családi sírboltban felfedezte. A sírban talált többi csontváz Jeruzsálem első századi lakóinak sanyarú sorsáról és a viharos zsidó történelemről tanúskodik: a 35 emberből kilenc erőszakos halállal halt meg, több emberrel éhínség végzett.

A régészek és a korszak szaktörténészei szerint azért nem találtak több keresztre feszítettet, mert ez a kivégzési forma gyakori volt ugyan, de az áldozatot legtöbbször nem felszegezték, hanem felkötözték a keresztre. A levett testeket pedig gyakran szemétdombra vetették, ezért a maradványok dögevők gyomrában végezték. Az egykor keresztre feszítettek csontjaiból pedig azért hiányozhatnak a szegek, mert ezeket a fémdarabokat a gonoszt elűző ereklyeként tisztelték, ezért rendszerint eltávolították a csontokból. Ben Hagkol esetében viszont a bokába vert szög elgörbült a keresztfa egyik csomójában, ezért a hozzátartozók nem tudták azt kihúzni.

Több napos haláltusa

Mel Gibson filmjében is látható, ahogy Krisztust a keresztrefeszítés előtt bőr- és fémkorbácsokkal brutálisan összeverik - s ennyiben legalábbis a film hűen követi a valós történelmi eseményeket. A lemeztelenített kivégzendők kezét aztán felszögezték vagy felkötözték a keresztfa vízszintes ágára. Az áldozatok órákig, olykor napokig is szenvedtek a keresztfán. "A keresztrefeszítés azért volt olyan gyakori kivégzési forma, mert látványos volt és elrettentő. Az áldozat iszonyatos kínokat élt át, és a szenvedését mindenki láthatta. Rendkívül megalázó is volt mindenki szeme láttára napokig meztelenül lógni a kereszten" - mondta Hengel.

Gibson filmje a keresztrefeszítési jelenetben a keresztény művészet középkor óta megszokott ábrázolását követi, mely szerint Krisztust a tenyerén átvert szöggel feszítették a keresztfára. Zias szerint ez az ábrázolás inkább a keresztény teológiai hagyományt követi, mintsem az egykori valós gyakorlatot, hiszen az áldozatokat inkább felkötözték a keresztre - ha pedig felszegezték őket, a szöget a csuklójukon, és nem a tenyerükön verték át. "Képtelenség a tenyerén át keresztre feszíteni valakit, hiszen ott csak bőr és némi hús van, ami nem tartaná meg a test súlyát. A szög egyszerűen kiszakadna. Csak a csuklón átvert szöggel lehetett valakit keresztre feszíteni" - állítja Zias.

A halál igen gyorsan, akár tíz perc alatt is beállhatott azoknál a kivégzetteknél, akiknek a kezét közvetlenül a fejük felett szögelték vagy kötözték a kereszthez, és akiknek a lábát is rögzítették. Ebben a testhelyzetben ugyanis az ember nem tudja kifújni a levegőt. Jézus esetében biztosan nem így történt, hiszen az evangéliumok szerint ő órákig haldoklott a kereszten. "A keresztre feszített ember sokkot kap, és a sokkba hal bele. A keresztre feszítés módjától függően az áldozat haláltusája órákig, de akár napokig is eltarthat" - mondta Zias.

 


 
kereszt passio Mel Gibson film mozi keresztrefeszítés Jézus Krisztus halál
Tanuljunk együtt…

Már 2000 éve, hogy elhangzott, de még mindig számíthatsz rá!

2016. December 01.

Közvetlenül azelőtt, hogy Jézus felemelkedett az égbe, a következő biztató ígéretet adta tanítványainak: „És ha majd elmegyek és helyet készítek néktek, ismét eljövök és magamhoz veszlek titeket,...

Egyedül Jézus!
2018. Október 02.
A bibliai keresztség
2017. Január 07.
Bizalom, ha szenvedünk
2018. Augusztus 14.
Bizalom, ha szenvedünk
2018. Augusztus 09.
A nyolc hegy
2018. Augusztus 21.

Keresés a cikkekben