Jézus elveszett sírja – avagy a hollywoodi evangélium



Tanulságos, Szerző: Fabiny Tamás - 2017. Május 29. 3566

Jézus elveszett sírja

Nyomasztó álma volt egy teológushallgatónak a 80-as években, amikor az új Evangélikus Teológiai Akadémia épült. Az álom szerint egy markológép a budapesti Bosnyák-tér szélén emberi csontmaradványokat hozott a felszínre, amelyekről a régészek utóbb kiderítették, hogy Jézus Krisztus csontjai. Az illető csatakosan ébredt a rémálomból, hiszen ez a régészeti szenzáció azt jelentette volna, hogy Jézus nem támadt fel. Utóbb a teológushallgató mindezt egy szószéki áhítatában elmondta, amelynek hallatán előbb mosolyogtunk, majd belső derűvel azt tudtuk mondani: milyen jó, hogy Jézus sírja üres, nem pedig az ember feltámadásba vetett hite.

Nem tudom, hogy James Cameron Oscar-díjas filmrendező ehhez hasonlóan álmában kapta-e az ötletet, hogy Jézus általa feltételezett csontjait tárja ország-világ elé. A Titanic, a Terminátor és más szuperprodukciók rendezője mindenesetre nagyon is éber volt, amikor előbb New Yorkban nemzetközi sajtótájékoztató keretében ismertette vélekedését, majd a Discovery Channel március 4-én levetítette a „Jézus elveszett sírja” című dokumentumfilmet. A gépezet beindult. Előbb a bulvárlapok és a kereskedelmi televíziók mozdultak rá a témára, majd mértékadóbb orgánumokban régészek és ókorkutatók fejtették ki véleményüket a világhírű producer és az izraeli származású kanadai rendező, Simcha Jacobovici elméletéről. A sajtótájékoztatón és a filmben tíz csonttartó kődobozt, úgynevezett osszáriumot mutattak be. A filmesek szerint ezeken a következő nevek olvashatók: Jézus, Mária és József fia, Mária Magdaléna, sőt Jézus fia, Júdás. Csontokat ugyan nem tudtak felmutatni, de a maradványokról DNS-mintát vettek. Ezekből, így a szenzáció, az derült ki, hogy „Jézus” és „Mária Magdaléna” nem voltak vér szerinti rokonok, ezért csakis férj és feleség lehettek. Ezzel egy, már számos fikciós műben körbefuttatott rókáról akarnak a film alkotói újabb bőrt lenyúzni, nevezetesen, hogy Jézus és az evangéliumokban Mária Magdalénaként szereplő tanítvány-szimpatizáns házastársak voltak. Hogy azonban ne ismételjék meg A „Da Vinci kód” című könyv és film immár lejárt szavatosságú alaphelyzetét, az alkotók Jézust és Máriát egészséges fiúgyermekkel is megajándékozták, akinek természetesen a Júdás nevet adták ebben a sajátos anti-keresztségben. Azzal az állítással pedig, hogy az osszáriumok az ő emberi maradványaikat rejtik, nem kevesebbet mondanak, mint hogy Jézus nem támadt fel, hanem örökre a sír foglya maradt. Pontosabban addig, amíg a producer és a rendező napvilágra nem hozza az ő csontjaikat.

A profi módon felépített médiakampány hatékonyságán mit sem csökkent az a tény, hogy az igazi szakembereket – régészeket és antropológusokat – felháborítja ez a gazdag fantáziájú, ugyanakkor teljességgel szakszerűtlen megközelítés. Az alkotók alighanem azt is a PR részének tekintik, hogy teológusokat és biblikus tudósokat is megszólaltatnak. Mindezzel azt sugallják ugyanis: minél inkább tiltakoznak az – általuk végletesen maradinak tartott – egyház képviselői, annál inkább oka van a „művelt” nagyközönségnek a gyanakvásra. Nem zörög a haraszt, ha nem fúj a szél. Meg különben is, aki olyan szívfacsaró filmet készített a süllyedő Titanicról, vagy olyan erősnek mutatta be a bálványozható Arnold Schwarzeneggert – ma Kalifornia állam kormányzóját –, az biztosan ért a régészethez és a vallástudományhoz is. Meg különben is, az egyház mást sem tesz – mondja az önmagát felvilágosultnak hitt, valójában agymosott ember –, mint hogy eltitkolja a Holt-tengeri tekercsek és apokrif evangéliumok rá nézve kompromittáló üzenetét...

Sajátos ajándékot kaptunk ilyenkor böjti időben. A német Pro Sieben televíziócsatorna még biztosabbra megy az időzítésben: ők nagypénteken készülnek sugározni a filmet.

Mit tehetünk?

Először:őrizzük meg a nyugalmunkat. Vegyünk mély levegőt, majd menjünk sétálni. Egy kiadós tavaszi testmozgás egészségesebb, mint áltudományos fejtegetések végighallgatása.

Másodszor: talán még a böjti időben is, teret engedhetünk némi humornak, és megkérdezhetjük: miért nem egyenesen Amerikában lelték meg Jézusnak és családjának sírját? Egy ilyen sztoriban még több fordulat – és nyilván még több pénz – rejtőzött volna. Mert nincs új a nap alatt. Néhány éve Holger Kersten Jézus Indiában élt című könyve számított bestsellernek a magyar könyvpiacon. Közismert, hogy a japánok is „megtalálták” már Jézus sírját. A helyiek vélekedése szerint Jézus 21 évesen érkezett egy Singo nevű falucskájába, ahol megtanulta a helyiek nyelvét, majd 12 év elmúltával visszatért Júdeába. Amikor azonban megfeszítették volna, akkor testvére vállalta át a szenvedést, így Jézus visszatérhetett a felkelő nap országába, hogy feleségül vegyen egy Mijukó nevű hölgyet, akivel 106 éves koráig élt felhőtlen boldogságban. Ezekhez a legendákhoz képest sápadtnak tűnik az az újpogány vélekedés, amely Jézusban a pártus herceget látja.

Harmadszor: és a legfőbb böjti tanácsom, vegyük elő az Újszövetséget. Olvassuk figyelmesen az evangéliumok beszámolóit az üres sírról és a húsvéti megjelenésekről, majd lapozzuk fel Pál leveleit, ahol egyebek mellett ezt olvassuk: „Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi igehirdetésünk, de hiábavaló a ti hitetek is. Sőt Isten hamis tanúinak is bizonyulunk, mert akkor Istennel szemben arról tanúskodtunk, hogy feltámasztotta a Krisztust, akit azonban nem támasztott fel, ha csakugyan nem támadnak fel a halottak. Mert ha a halottak nem támadnak fel, Krisztus sem támadt fel. Ha pedig Krisztus nem támadt fel, semmit sem ér a ti hitetek, még bűneitekben vagytok. Sőt akkor azok is elvesztek, akik Krisztusban hunytak el. Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, akkor minden embernél nyomorultabbak vagyunk” (1Kor 15:14–19).


 
sír feltámadás jézus feltámadt hit nyugalom biblia újszövetség Jézus
Tanulságos

Egy csodálatos árverés

2017. Augusztus 01.

Hill Roland, Krisztus áldott szolgája egyszer egy városban szabad téren hirdette az evangéliumot. Nagy tömeg lepte el a teret. Megrázó erővel szólt a bűn rontásáról és a szeretet hatalmáról, amely...

Egy csodálatos árverés
2017. Augusztus 01.
Istené a felelősség
2018. Május 15.
A teáscsésze
2017. Január 07.
Az ateista filozófia
2017. Március 22.
Emil avagy a nevelésről
2018. November 12.

Keresés a cikkekben