A mértékletesség ma sportszerűséget jelent



Boldog Élet, Szerző: Prof. Dr. Szigeti Jenő - 2017. Február 18. 1079

A mértékletesség ma sportszerűséget jelent

Pál leveleinek különös a nyelvi világa. A Tarszuszban felnövekedett apostol jól ismerte a hellenista városok helyi dialektusát és anyanyelvi szinten beszélte a mindennapok nemzetközi görög nyelvét. Ezért leveliben nagyon sokszor a címzetteket megörvendezteti azzal, hogy olyan szavakat és kifejezéseket használ, ami arra a városra jellemző, ahová az apostol a levelet írja. Aki tudja ezt, nem lepődik meg azon, hogy a Korinthusiaknak írt első levél tele van sportszakkifejezésekkel.

Az 1Kor 9:24-27 verseit mai szavakkal így lehetne lefordítani: „Nem tudjátok, hogy a stadionban versenyzők mind futnak, de csak egyvalakié lesz a győzelmi koszorú (vagyis az aranyérem)? Úgy fussatok, hogy a tietek legyen! Akik a küzdelemben részt vesznek (vagyis elindulnak a versenyben), mindnyájan sportszerűen élnek minden tekintetben. Azok azért, hogy hervadó koszorút kapjanak, mi azért, hogy hervadhatatlant. Én is futok, de nem céltalanul, hanem a szeme alá ütök, kiütöm a régi emberemet, hogy amíg másoknak hirdetem Istennek igéjét, én magam ne váljak alkalmatlanná.”

Sportszerű lelkiség?
Ebben a rövid szakaszban egy egész sor sportból kölcsönzött kép villan fel, amelyet a korinthusiak nagyon jól értettek, hiszen a város előtti mezőn rendezték a görög világ második legjelentősebb sportviadalát, az iszmoszi játékokat. Görög feljegyzésekből tudjuk, hogy az elsőt ezekből a valóban embert próbáló küzdelmekből még Kr. e. 589-ben rendezték, majd kétévenként újra meg újra megismételték. Erre a jeles alkalomra a görög városok gondos felkészítés után küldték el legjobb fiataljaikat. Pál második missziói útja során, Kr.u. 50 és 52 között járt Korinthusban, és tanúja volt a hellén világot megmozgató jeles eseménynek. Ezekben a napokban erről beszélt a város apraja és nagyja, és most jó alkalmat jelentett Pálnak, hogy ennek kapcsán a lelki élet fontos törvényszerűségeiről tanítson.

Az iszmoszi játékok három részből álltak. A hümnikus részben dalokat adtak elő a résztvevők lantkísérettel. Ezt a lovasversenyek, a hüppikus rész követte, majd a gümnikus részben öttusaszerűen, öt sportágban kellett megküzdeni a résztvevőknek. Az első a hétstádiumnyi futás volt (egy stádium 192 méter volt), aminek hét fordulója különösen nagy gyakorlatot és állóképességet kívánt. A diszkoszvetést a helyből magasugrás, majd a birkózás és az ökölvívás követte. Ez utóbbi döntött el mindent. Ezért említi ezt a sportágat Pál apostol.

Ki indulhatott el ezen a versenyen? 
A városok csak olyan versenyzőket nevezhettek be a játékokba, akik tíz hónapig mértékletes, vagyis sportszerű életet éltek. Nem fogyasztottak semmilyen szeszesitalt, nem ettek nehéz, zsíros ételeket, és távol tartották magukat mindenféle kicsapongástól. Csak az ilyen ifjú volt képes minden erejét a győzelem érdekében latba vetni. Az ilyen ifjú volt a mértékletes. A mértékletesség tehát az Újszövetségben mást jelent, mint a mindennapi szóhasználatunkban. Nem a mérsékelt önpusztítást, hanem az egészséges, sportszerű életet jelenti, vagyis Istentől kapott egészségünk helyes kamatoztatását. Beletartozott minden egészségtelen ételtől, italtól való tartózkodás (Dán 6:19; Mt 15:32; Mk 8:3) a szenvedélyektől, a túlzásoktól, minden olyantól mentes élet, ami a józan ítélőképességet veszélyezteti.

Mérsékelt önpusztítás helyett
Az Újszövetség három szót is használ erre a nagyon fontos bibliai fogalomnak a jelölésére. Az egkrateia, ami önuralmat, önmegtartóztatást jelent, a görög etikának is egy fontos fogalma volt.

Ez a Szentlélektől vezetett ember egyik fontos tulajdonsága volt (Gal 5:23; ApCsel 24:25; 2Pt 1:6). Ez a sportoló, a hivatásos versenyző életformája is (1Kor 9:25). A második fogalom a nésztisz, ami a tagadó értelmű né szócska és az edó = enni igének névszói összetétele. Olyan embert jelölt, aki valamilyen magasabb célért kész lemondani időlegesen az evésről, aki böjtöl, de nem azért, hogy fogyókúrázzon, hanem azért, hogy a mindennapi szükségletek kielégítésénél fontosabbra koncentráljon. A harmadik görög szó a mértékletességre a szopühroszüné – ami nemcsak a testi mértékletességre, hanem az ember józan, megfontolt gondolkodására is vonatkozik. A három szó a krisztusi emberideált írja le, a testiekben, lelkiekben egészséges embert. Mai, önpusztító szenvedélyektől fertőzött világunk számára az egyetlen megoldás az, ha visszatalálunk ehhez a mértékletességhez. A keresztényt a teremtés és a megváltás ténye egészséges, mértékletes életre kötelezi. Az élet, Isten ajándéka; aki rombolja, Isten és ember ellen támad. Istennel csak az él szövetségben, aki az életet építi. Nem a mérsékelt önpusztítás, hanem a sportszerű, egészséges élet az Isten ajándéka. Nem lehetünk felelőtlenek.


 
mértékletesség sportszerű lelkiség egészség életvitel önuralom élet

A szerzőről

Prof. Dr. Szigeti Jenő

A Hetednapi Adventista Egyház lelkésze, teológiai doktor, egyháztörténész, egyetemi tanár, professor emeritus

Budapesten, 1936-ban születtem. 1957 februárja óta a H. N. Adventista Egyház alkalmazottja vagyok. 1961-ben lelkészi oklevelet szereztem (BA), 1964-ben az Evangélikus Teológiai Egyetemen pedig egyetemi végzettséget (MA). 1978-ban a Debreceni Református Teológiai Egyetemen teológiai doktorátust (PhD) szereztem egyháztörténetből. 1988-ban kandidátus lettem, 1998-ban habilitáltak, majd az államfő egyetemi tanárrá nevezett ki a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karára. 44 éve tanítok a felsőoktatásban. A Szabadegyházak Tanácsa Lelkészképzőjének, az Adventista Teológiai Főiskolának egyik megszervezője voltam. Jelenleg a Miskolci Egyetem ermeritus professzora, az Adventista Teológiai Főiskola tiszteletbeli tanára, az ELTE címzetes egyetemi tanára vagyok. 45 éve élek házasságban, két gyermekem és 10 unokám van. 60-nál több könyvet és több mint 500 tanulmányt írtam. A Boldog Életnek a kezdetek óta munkatársa vagyok. Hobbim az írás meg a művészetek.

2016. December 26.Hányan voltak a napkeleti bölcsek?Bibliai érdekességek
2017. Január 24.A POHÁR és a Szent GrálTudomány
2017. Január 31.Hogyan képzelte el a világot a bibliai kor embere?Bibliai érdekességek
2017. Február 06.A küszöbTanuljunk együtt…
2017. Február 09.A bibliai bíborTanuljunk együtt…
2017. Február 16.Egy elsüllyedt világ mai tanulságaiTanuljunk együtt…
2017. Február 18.A mértékletesség ma sportszerűséget jelentBoldog Élet
2017. Április 22.Ádám és Éva almájaTanuljunk együtt…
2017. Május 21.Emberi (élet) minőség a BibliábanTanuljunk együtt…

Boldog Élet

Az igazi szeretet - Az 1 Korinthus 13. karácsonyi változata

2018. December 12.

Ha a házamat fenyőágakkal, gyertyákkal, égőkkel és csilingelő harangocskákkal díszítem fel, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint díszlettervező.

Keresés a cikkekben