Keresés

A Szentírást – történelme során – több csoda kísérte. A legnagyobb csoda, hogy aki a Bibliát olvasva az élõ Istennel találkozik, rátalál az örök életre, és krisztusi emberré formálódhat. A szerzõ szót ejt a közelmúlt újabb felfedezéseirõl, amelyek egyrészt alátámasztják a Biblia hitelességét, másrészt segíthetik annak jobb megértését. Ugyanakkor olvashatunk a Szentírás szövegének kialakulásáról, hitelességérõl, a Messiásra vonatkozó próféciákról, Jézus és az apostolok Ótestamentumhoz való viszonyáról és néhány érdekességrõl a Bibliával kapcsolatosan.

Rendkívül idõszerû témákkal mutatja be korunk valóságát, és rámutat az egyetlen igaz kiútra. A szerzõk stílusa lebilincselõ és olvasmányos. Ajánljuk minden ismerõsünknek, barátunknak, családunk minden tagjának.

A mai modern vallási világban keresztények millióit zavarja meg és vezeti egy ki nem mondott tanításbeli zûrzavarba az a teológiai kérdés, mely a világ végét és Jézus eljövetelét érinti. Tömegeket tanítottak arra, hogy Krisztus titokban fog visszatérni. Mi a helyzet az úgynevezett "titkos elragadtatás" -sal? Erre a kérdéskörre kaphatunk választ bibliai igehelyekkel alátámasztva ebben a kis füzetben.

Valóság-e a menny? Emberek milliói sóvárognak egy kevésbé zûrzavaros világ után. Jóllehet különbözõ okokból, de szeretnének elmenekülni errõl a bolygóról s áttelepülni a világûr egy békésebb, boldogabb helyére. Az emberek egy jelentõs csoportja a menny felé tekint. Az õ reményeik nem laboratóriumi körülmények között létrehozott tájak és újrahasznosított vegyi anyagok tudományos elõállításán nyugszanak. Olyan új hazát keresnek, amely teljesen mentes az emberi hibáktól és befolyásoktól. Ahol nincs önzés, büszkeség és bûn. Ez a hely a menny!

Az 1700-as évek felvilágosodása óta a nyugat társadalma nagy hangsúlyt helyez a tudomány értékére. Az egész kultúrára jellemzõ idegenkedés – a sötét középkori babonasággal és félelemmel szemben – az ellentétes végletbe hajtotta a mûvelt osztályt, mégpedig a természetfölötti tagadásába. Ez a beállítottság annyira eljutott az átlagemberhez, hogy a mai tudományosan gondolkodók mellõznek vagy kerülnek mindent, amit nem lehet tudományosan bebizonyítani: Istent és az összes láthatatlan realitást, ami körülveszi õt. Az ember továbbra is vágyakozik kapcsolatba lépni a Földön túli világgal. Ennek egyik megnyilvánulása az a lelkesedés, amely körülveszi a modern "prófétákat". Vajon rendelkeznek-e azzal a képességgel, hogy üzeneteket vegyenek át a láthatatlan világból?

A keresztények között két ellentétes állásfoglalást figyelhetünk meg. Az egyik csoport azzal érvel, hogy Jézus is ivott bort, és mivel a keresztény ember Krisztus követõje, miért lenne tiltott számára az alkoholfogyasztás? A másik fél álláspontja a következõ: Az alkohol függõséget okozó, pusztító hatású kábítószer, amit egy õszinte keresztény semmilyen körülmények között nem fogyaszthat. A Biblia szerint megengedett-e a keresztényeknek az alkohol fogyasztás? Ha igen, mennyit lehet inni? Ez a sokat vitatott téma igen heves reakciókat váltott ki keresztény körökben.

A történelem során sohasem volt elérhetõbb Isten Szava, mint ma, és sohasem állt a rendelkezésünkre több kommentár, hogy elemezze, magyarázza és kritizálja. Ám igaz a régi mondás, hogy "ami könnyen elérhetõ, annak nincsen becse" . A Bibliával kapcsolatos forrásanyagok bõsége ellenére korunk embere tudatlanabb a Bibliát illetõen, mint valaha. De miért éppen most, amikor olyan rendkívül nagy szükségünk volna Isten Szavára? Szeretnénk bemutatni, miért érdemes megnyitni és tanulmányozni a Bibliát, a legfõbb forrást!

Manapság a kompromisszum nem helytelen szó. Sokszor csodálatos dolognak számít segíteni, gondoskodni valakirõl és fenntartani az egyetértést és békét a kapcsolaton belül. A házasságban a megállapodás a házi békét, a nyugalmat ösztönzi. Ám amikor a keresztények az igazság alkotóelemeivel kapcsolatban egyezkednek – feláldozva ezzel a bibliai erkölcsi elveket – azért, hogy elérhessék a békét, akkor ez végzetessé válik.

Sajnos kevesen tudják közülünk mit jelent imádkozni. Meglehet, az ajándékok közül, amelyekkel rendelkezünk, az imát hanyagoljuk el leginkább. Pedig az imádkozás ajándékára minden kereszténynek szüksége van, mert ez a lélek lélegzetvétele. Jézus így fejezte ezt ki: "Nincs néktek... mert nem kéritek." (Jk 4:2) Nem azt mondta, hogy soha nem imádkozunk, hanem azt, hogy nem jól kérünk. Nos, akkor hogyan kérjünk? A válasz keresése közben talán a legcélravezetõbb, ha elõször is megnézzük, milyen példát adott számunkra az Úr, azaz megnézzük a Jézus imájaként ismert fohászt. Tanulmányozzuk a "mintaimát", és megtudhatjuk, hogyan szeretné az Úr, hogy közeledjünk hozzá.

A remény élteti az embert — milyen gyakran mondjuk ezt. Sajnos, gyakran el is veszítjük reményünket, mivel látjuk a körülöttünk levõ világ ridegségét, a híreket a háborúságokról, gyógyíthatatlan betegségekrõl, a természet fékezhetetlen megnyilvánulásairól, a növekvõ gonoszságról. Mit mond minderre Isten? A nagy reménység c. kötet végigvezet minket attól fogva, hogy a rossz, a bûn bejött világunkba, egészen addig, amikor is Isten hatalmából és szeretetébõl végleg távozik majd. A könyv üzenete: mindnyájan élhetünk abban a reménységben, hogy Istennél van a megoldás, aki jó véget és nem rosszat gondolt el nekünk.