Keresés

Jézus nem az igazság követésére, hanem az Ő követésére hív...

Habakuk könyvének bevezető része ama nagy teher rövid részletezéséről szól, melyet a próféta az ő Kr.e. 7. századi szolgálatának kezdetén látott maga előtt. E lelki teher alapját a babiloni fogságot megelőző időszakban tapasztalható erkölcsi romlás, erőszak, igazságtalanság és törvénytelenség képezte.

Boldog ember az, aki nem jár gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem ül...

Lehet, hogy a kedves olvasó is kutat, saját élete értelmét keresi. Talán keresztény, aki nincs megelégedve lelkiállapotával, és valami másra, többre vágyik. Lehetséges, hogy nem keresztény, csak nyitottan közelít a vallások felé, és többet szeretne megtudni a bibliai igazságokról – írja a szerzõ. Ez az újság tehát önnek szól!

Manapság a kompromisszum nem helytelen szó. Sokszor csodálatos dolognak számít segíteni, gondoskodni valakirõl és fenntartani az egyetértést és békét a kapcsolaton belül. A házasságban a megállapodás a házi békét, a nyugalmat ösztönzi. Ám amikor a keresztények az igazság alkotóelemeivel kapcsolatban egyezkednek – feláldozva ezzel a bibliai erkölcsi elveket – azért, hogy elérhessék a békét, akkor ez végzetessé válik.

Véletlenül vagyunk itt ezen a bolygón? Egyszer magától, a ködös múltban elindult valami, ami vaktában itt ezt, ott amazt maga után hagyott? Így mi is csak magunkra számíthatunk, és ki vagyunk téve a teljesen fel sem térképezett „természeti erõknek”? Vagy volt egy hatalom, amely ugyan elindította létezésünket, de valahogyan mégis magunkra maradtunk a hatalmas világnak ebben a távoli zugában? Ez a kis kötet merõben más képet tár elénk.

Amíg nem találkozunk olyan emberrel, aki - hogy így fogalmazzunk - más, mint mi vagyunk, nem sokat foglalkozunk olyan bibliai igazságokkal, amelyek nem bukkannak fel a mindennapos gyülekezeti gyakorlat, vagy a családi élet alkalmával. Néha sokkoló élményt jelent szembesülni egy, számunkra új látásmóddal.

Jézus Hegyi beszédének legszebb, de legkevésbé értett, és igen kevéssé gyakorolt szakasza a Boldog-mondások. Mióta csak ember él a földön, tudatának eszmélésétõl fogva egészen a halálig az az egyik legfõbb vágya, hogy boldog legyen. Jézusnál senki sem ismerheti jobban az embernek ezt a mindent elsöprõ vágyát, de senki nála jobban nem ismeri a boldogság forrását és az ahhoz vezetõ utat sem. A Kik a boldogok? c. könyvében dr. Szigeti Jenõ közel hozza az olvasóhoz a krisztusi gondolatokat, hogy rávezessen, hol keressük az igazi boldogságot.

Hogyan szólítsuk meg a ma emberét az örök evangéliummal? Hiszen a világ naponta változik, az emberek érdeklõdése és hozzáállása örök és mulandó dolgokhoz gyökeresen más, mint akár harminc évvel ezelõtt volt! Jó módszerekkel szólítjuk meg az embert? Hiszen Jézus a ma élõket éppen úgy szereti, mint azokat, akikkel személyesen beszélgetett 2000 évvel ezelõtt. Jon Paulien megpróbál segítséget nyújtani ezzel a könyvével.

Miért engedi meg Isten a szenvedést, ha ő annyira szeretetteljes és mindenható? Nem képes semmit tenni ellene vagy nem tehet semmit ellene? Megbízhatunk benne vagy félnünk kell tőle? Hogyan egyeztethető össze Isten igazságosságával az, hogy jó emberek rosszabbul élnek mint a rosszak? Mi történik a halál után? Valóban fenyeget a pokol? Létezik örök élet? Ha igen, hogyan érhetem el?