Keresés

Természetesen itt most nem tudjuk nagy részletességgel megtárgyalni az egyes módszereket, csak néhány egyszerűbb lehetőségről ejtenénk szót.

A qumráni esszénusok 1QS 2,17–21 jelű tekercstöredéke beszámol arról, hogy Jézus előtt mintegy 200 évvel kétféle bort használtak, jajint és tirost.

Bizonyára nekünk, adventistáknak természetes, hogy Krisztus a jóság megtestesítője. Ditrich Bonhoeffer, híres német teológus így fogalmazta meg ezt: „Jézus, Isten arca, amit a világ felé fordít.”

Sálem királya és a magasságos Istennek papja – mondanánk. Azonban két nehézséggel kell szembenéznünk. Ha az 1Móz 14,18-at vesszük alapul, Ábrahám korára tekintettel nem mondhatjuk, hogy Sálem ...

Nyelvi értékünk, a Vizsolyi Biblia 1590-ben született meg 800 példányban, valamivel több mint 2000 oldalon. Annak ellenére, hogy Károli Gáspár és munkacsoportja az akkor rendelkezésre álló görög ...

Hangzik a figyelmeztetés a Károli Bibliában Mt 23,10 alapján. Hogyan lehet érteni ezt a gyakran félremagyarázott kifejezést?

Gyermekkorom egyik megkeserítője volt a Mit sütsz kis szűcs…? kezdetű nyelvtörő. A Bibliában is nyoma van hasonló szójátékoknak, ezeket sem lehetett könnyebb hatásosan kimondani.

Vajon hogyan tud a só megízetlenülni? Könnyen ráérezhetünk, hogy a só megízetlenülése nem egyszerű dolog, ha csak úgy nem magyarázzuk, hogy a kemence belsejében használták volna téglának.

A Kr. u. I. században a zsidó-keresztény környezetből származó szó: baptizein kifejezés. Eredetileg a kelmefestők szakkifejezéseként vált ismertté, amikor a kelmét a festékbe alámerítették.

Furcsa korban élünk, ha lehet ilyet mondani, mert könnyen lehet, hogy minden kor élői maguk is furcsának tartották éppen csordogáló korukat. Mégis furcsa a kor, egy okból mindenképp...