Nemrégiben vezettem egy hétvégi előadás-sorozatot főiskolás diákok részére a Szentlélekről és a megújulásról. Az egyik előadás után egy diák a következő kérdést tette fel...
Szárdisz virágkorát élte a lüdiai Kroiszosz (elterjedt alakban: Krőzus) király uralkodása idején. Kroiszosz a hírek szerint az akkori világ leggazdagabb embere volt.
Szívünk mélyén vágyódunk az örökkévalóság után. A földünkön zajló hátborzongató terrorcselekmények, az erőszak és a véget nem érő szenvedés láttán tudjuk, hogy ez a világ nem a mi otthonunk.
Közvetlenül azelőtt, hogy Jézus felemelkedett az égbe, a következő biztató ígéretet adta tanítványainak: „És ha majd elmegyek és helyet készítek néktek, ismét eljövök és magamhoz veszlek titeket,...
Pusztító természeti katasztrófák, váratlan terrorcselekmények, találomra elkövetett erőszakos tettek és értelmetlen gyilkosságok láttán zavarba ejtő kérdések kavarognak bennünk.
Éreztél már valaha olyat, hogy a hited megragad egy semleges állapotnál? Mintha nem haladnál semerre. Mintha csak a tétlen holtpont állapotában lennél.
2020. Május 22.
Dávid Júda sivatagában tartózkodott 300 emberével, akiknek szükségleteiről gondoskodnia kellett egy olyan helyen, ahol csak kopár sziklák voltak; sem víz, sem élelem, csak rendkívüli hőség nappal és vacogtató hideg éjjel, amikor a király hadserege készen állt arra, hogy lecsapjon rájuk és megsemmisítse őket. Dávidnak egy lehetősége maradt: az ima. És mit kért Istentől imájában?