II. Ramszesz és a hettiták

II. Ramszesz és a hettiták

Történelem, Szerző:Kormos Erik - 2017. január 23. 572

Mit tudunk a hettitákról? A Biblia több esetben említi ezt a népet: Ábrahám a hettitáktól vásárolta a Makpelai mezőt Hebron mellett, ami temetkezési helyként szolgált az egész családnak (1Móz 50:13). Dávid király a hettita Uriástól szerette el Betsabét, Salamon király anyját. A hettitákat különböző összefüggésekben negyvennyolcszor említi a Biblia. Tehát jogos a kérdés, mit tudunk róluk!

A XIX. századig valóban nem sok Biblián kívüli adat létezett erről a népről. A Biblia, mint behódolt, leigázott népet mutatta be. Ezen kívül még a Karnaki templom falán találunk említést, mint akiket II. Ramszesz is leigázott. Ez alapján arra lehetett következtetni, hogy egyáltalán nem voltak jelentős nép. Mára azonban már korántsem ez a helyzet!

            1834-ben a francia Ch. Texier Anatóliába utazott, hogy a római alapítású, ókori várost fedezze fel: Taviumot. Ösztönei azt súgták, hogy az Ankarától keletre lévő Bogazköy területén kell ásnia. Talált is egy romvárost, amiről Taviumot feltételezte, ám hatalmas kiterjedése miatt ezt a lehetőséget hamarosan kizárta. A város alapterülete 1 millió m2, ami az ókori Athén fővárosnak felelt meg. Tavium viszont nem lehetett ekkora. Az épületek nagysága és stílusa sem emlékeztette a felfedezőt az elfelejtett római városra. Feltette a kérdést, hogy kik építhették ezt a hatalmas várost? A választ ekkor még nem tudták megadni.

            Menjünk vissza 25 évet, hogy a felfedezés teljes történetét megismerhessük. 1809-ben egy német származású Kelet-kutató, J. Burchard többéves tanulmányútja során az észak-szíriai Hamá városban egy bazárépület sarkában talált egy követ, amin igen különleges feliratot figyelhetett meg: Egy csomó apró figura látható a kövön és olyan jelek, mintha hieroglifák lennének, de az egyiptomi íráshoz egyáltalán nem hasonlítottak. Ennél többet akkor nem tudtak erről. W. Wright régész kibontotta a követ, hogy tanulmányozhassa. Mivel később feltárták Bogazköy romjait sok ezer kilométerrel távolabb, hamarosan megérkezett a hír, hogy ugyanolyan írásjeleket találtak a titokzatos város romjainál is. Lassan meggyőződtek, hogy a jeleknek írásnak kell lenniük, és bizonyosan a hettita nép hagyatéka. Közben segített a már korábban említett akkád nyelvű Amarna levelek felfedezése is. Ezek a IV. Amenofisz (Ehnaton) fáraó által írt külpolitikai levelek megerősítették, hogy a hettiták nem csak, mint egyszerű nép léteztek, de a térség politikai nagyhatalma voltak. Lassan összeállt a kép. Mindezek az adatok természetesen nagyrészt feltételezéseken alapultak, senki sem merte állítani, hogy nem a hettita nép lenne az illető titokzatos nagyhatalom. Végül a megoldást H. Winkler felfedezése adta 1905-ben. Ez a talányos személyiség felfedezte Bogazköy eredeti nevét – Hattusas – és több mint 10 000 kőtáblát. Ezek egy része akkád nyelven íródott, más része viszont a titokzatos hettita nyelven. Nekünk az akkád nyelvű feliratok az érdekesek. Korábban rendelkezésünkre állt egy beszámoló II. Ramszesz fáraótól, ami a karnaki templom falán található és az Abu Szimbel Sziklatemplom falán is. Ez a beszámoló II. Ramszesz győzelméről tudósít:

„Egyedül voltam, egyetlen kapitány, harci kocsizós, katona, vagy pajzstartó sem segített. Mégis legyőztem a hettitákat…” Majd így folytatja: „a szépséges harcos, aki bátorsággal tölti el szívünket! Megmentetted a te katonáidat, és a te szekérharcosaidat. Amon fia te derék, elpusztítod Hatti országát a te erős karoddal. Szépséges harcos vagy, nem akad párod a királyok között, mert te harcolsz katonáidért a csata napján. . . Győzelmes voltál a sereg előtt és az egész világ előtt. Ez nem dicsekvés. Te mindörökre kettétörted Hatti országának gerincét.”

Hugó Winkler az akkád nyelvű táblák között megtalálta ennek a csatának a hettita változatát, ami szerint az esemény éppen fordítva történt: Nem II. Ramszesz győzte le a hettitákat, hanem a hettiták Ramszeszt. Ezek alapján tudjuk pontosan rekonstruálni a történteket, ami egyben megerősíti a bibliai beszámolót a hettitákról, valamint az Amarna levelek tudósítását arról, miszerint komoly nagyhatalom voltak. Rekonstruálva tehát a következők történtek:

            1286-ban egy döntetlen csata után békeszerződés jött létre III. Hattusilis Muwattalis király és II. Ramszesz között. A szerződés szövege a karnaki templom falán olvasható:

„…a béke és a testvériség jó szerződése, mely békét teremt mindörökre közöttünk…”

Ez 20 évig megnyugvást és békét teremtett a kis-ázsiai térségben. A nagyhatalmak között örökös vita volt ugyanis a területek birtoklása miatt. A vitás határvonal a mai Szíriában területén található, nem messze attól, ahol az első nyomot a bazár falában J. Burchard megtalálta. Ez sem véletlen. A csata helyszíne innen csupán néhány 100 km-re van, Anti-Libanon területén, ahol az ókori Kádes város helyezkedett el. II. Ramszesznek 20 000 fős sereggel kellett szembe néznie. Élete legnagyobb ütközete lehetett. Ez volt a hettita sereg. A hettita felirat szerint az egyiptomiak csúfos vereséget szenvedtek Kádes városánál. A vereséget az okozta, hogy valaki elárulta II. Ramszeszt. Mint kiderült, ez volt az igazi változat. Ennek egyik oka, hogy az egyiptomi híradások soha nem írták le a veszteségeket, így ez nem akadályozta meg II. Ramszeszt, hogy a vereséget győzelemnek mutassa be. A másik bizonyítékot az Abu-Szimbel sziklatemplom falánál találjuk, ez pedig egy házassági szerződés II. Ramszesz és Muwatallis uralkodók között. II. Ramszesz vélhetően annyira tartott a hettitáktól, hogy inkább házasságot kötött a király lányával, mint sem még egyszer megtámadják egymást. Kik lehetettek azok a hettiták, akiket a Biblia, mint legyőzötteket, gyenge vazallusokat mutat be? Erre a kérdésre is megkapjuk a választ!

Három bibliai vonatkozást emeltünk ki, ez három különböző időben történt: Ábrahám a Makpelai mezőt és egy barlangot a hettitáktól vásárolta meg temetkezési helynek. Itt olvasunk először a Bibliában a hettitákról, ez valamikor a virágkor idején történhetett, i. e. 2500–2300 között.  Kr. e. 1200 körül a tengeri népek támadására (föníciaiak) összeomlott a birodalom. A kirajzott csoportok egyik nemzetsége alkotta a kánaánita népek egyikét. Így kerültek a bibliai izraeliták is kapcsolatba velük. A két időpont között írták az Amarna leveleket, amikor még mindig erős birodalom volt (Kr. e. 1300-as évek). Dávid király Kr. e. 1000-ben foglalja el Jeruzsálemet, tehát ez idő után Uriást megalázza, és feleségét elszereti. Ez is ráillik a bibliai beszámolóra, mert ekkor már csak egy-két elvétve kóborló hettita csoportjuk lehetett Kánaán területén.

Felhasználva a régészek eredményeit és időrendi sorrendbe téve azokat, ismét megerősítést nyernek a Biblia történelmi állításai!


 
történelem régészet hettiták
Történelem

Tudott -e Mózes írni?

2017. január 26.

Ebben a tanulmányban hosszú utazásra indulunk térben és időben. Időben több ezer év történetét tekintjük át... Útközben megvizsgáljuk az írás fejlődésének kérdését.

Eltűnt városok I.
2017. január 22.
Az Őrség
2016. november 08.

Aktuális programok a közeledben