Mit tehet, vagy mit nem tehet a múltat kutató tudós? Hogyan dolgozik egy régész, mi a tudomány célja?



Tudomány, Szerző: Kormos Erik - 2016.12.15 10:52 574

Mit tehet, vagy mit nem tehet a múltat kutató tudós?

Egy bizonyos, hogy ha valamire, a régmúlt titkaira mindenképp igaz, hogy egy címkét ráragaszthatunk fellelhető emlékeinkre: „kalandorok kíméljenek”. A romantikus kalandvágytól fűtött „felfedezők” ugyanis a gyors meggazdagodás reményében sokszor magukkal hozzák a barbarizmust és a feketepiacot. Az 1946-ban felfedezett kumráni tekercsek esetében ez szemléletesen kitűnik. A hozzá nem értő bennszülöttek véletlenszerűen találták meg azokat a tekercseket, amikről mára bebizonyosodott, a Biblia legősibb kéziratai. Egy Mohamed-dib-Ali nevű, akkor 16 éves fiú elkóborolt kecskéjét kereste. Miután órákon át gyalogolt a sivatagban, egy barlangba követ dobott be, azt vélve, hogy ott lesz az elveszett állat. Ez a véletlenszerű „felfedezés” valóságos krimit indított el az eltűnt tekercsek és a tudomány között. Ma is bestseller írók azt állítják, hogy vallási botrány és tudományos tények elhallgatása rejlik a leletek hátterében. Ennek egyszerűen az az oka, hogy a Bibliáról van szó.[1] A tekercsek megléte, elemzése igazolja a mai Biblia szövegének eredetiségét, hitelét. Amikor azokat megtalálták a beduinok, valóságos feketepiac jött létre a forgalmazásukból. A kereskedők üzletet sejtettek a tekercsek forgalmazásában. A szakembereknek és a fejlett országoknak sok millió dollárba került, míg a leletekhez hozzájutottak, néha a saját életük kockáztatása árán. Azok a tekercsek, amik nem kerültek elő, nagyon különleges módon „tűntek el”. A történet szerint a beduinok rájöttek, hogy  a több mint 2000 éves pergamentekercsek füstje kellemes illatot áraszt, ezért egyszerűen elfüstölték azokat. Néhány darabot pedig bélyegnyi méretre elszabdalva szolgáltattak be az őslakosok, miután a régészek az amerikai kormány támogatásával 3 dollárt ajánlottak minden darab tekercsért. Így ezek a bölcs pásztoremberek, akiknek nem céljuk a gazdagság, csupán a napi megélhetés, a világ legnagyobb puzzle játékát szolgáltatták be sok ezer darabban, aminek megfejtése ma is folyamatban van. De volt olyan közvetítő kereskedő, bizonyos Iszkander Sahin, közismertebb nevén Kandó, aki eleinte nem tudta, mire lehetne használni a lelteket, ezért cipőbélést készített belőlük. Feltételezhetően a további hasonló próbálkozásoknak is ő lehetett az atyja, mivel ő volt a tudósok és a beduinok között az összekötő személy éveken keresztül. Ha valamit, egyet biztosan elmondhatunk róla, hogy méltán nevezhető kalandornak, mivel tetemes összegekre tett szert az üzlet lebonyolítása során. John Trever professzor mindvégig részt vett a kutatásokban, és egy alkalommal ezt mondta: „Maga a gondolat, hogy a Biblia legrégebbi kéziratát valaki cipőbélésnek használj, elég ahhoz, hogy egy tudós szíve azonnal megálljon.” Talán kommentár nélkül is megértjük a professzor aggodalmait.

Mindez kiválóan fémjelzi, hogy a szakértelem nélküli hozzáállás azon túl, hogy egyeseknek milliókat hoz a konyhára, a leleteknek azonban mit jelent! A régészet és a múlt bármilyen jellegű kutatása tehát mindenképp nagyobb komolyságot és elszántságot követel.


 
régészet kutató tudós múlt tudomány felfedezés
Tudomány

Földi bíróság tárgyalja Isten létét

2017.08.16 19:20

Vallásos dogma vagy az evolúció elméletét kiváltó komoly diszciplína az intelligens dizájn elmélete? A kérdést egy amerikai bíróság tárgyalja; a koronatanú, Michael Behe biokémikus professzor..

A sejt csodája
2016.11.08 22:20
Mi a régész munkája?
2016.12.18 10:54