Mindegyik az ő nem szerint 2. rész



Tanulságos, Szerző: Harold W. Clarck - 2019.07.14 15:46 28

Mindegyik az ő nem szerint

Majd egy század múlt el azóta, hogy Johann Gregor Mendel osztrák biológus felfedezte az élőlények jellegének állandóságával kapcsolatos, öröklési alaptörvényeket. A huszadik század elején élő tudósok nagy érdeklődése hamarosan új tudományággá, genetikává vagy örökléstanná fejlesztette ezeket az egyszerű törvényeket. Ma már számtalan tényét ismerjük az állat- és növényvilágban végbemenő öröklődési folyamatoknak.

A tudósok a múlt század végén felfedezték, hogy a sejtmag pálcika vagy más alakú parányi elemeket tartalmaz, melyek könnyen és jól festődnek. Kromoszómáknak nevezték el őket. Az örökléstannal foglalkozó szakemberek nem sok idő múlva rájöttek, hogy egy bizonyos viszony áll fenn az örökletes tulajdonságok átvitele és a kromoszómák elosztása között, ezért ezt az anyagot kezdték az örökletes tulajdonságok hordozóinak tekinteni. Ezt az állítást nagyon sok kísérlet bizonyította.

Sok mindennel még mindig nem vagyunk tisztában. HOGYAN irányítják a kromoszómák az öröklődést? Hasonlóságot keresve némelyek úgy vélik, hogy ez az anyag azoknak az állami tisztviselőknek felelnek meg, akik különböző határozatokkal és rendeletekkel irányítják az ország ügyeit. De vajon ki továbbítja a kis kromoszómáknak ezeket a "határozatait és rendeleteit" az uralmuk alá határterületekig?

A probléma veleje fokozatosan feltárul, s a nagy mozaik kockáinak nagy része megtalálja a helyét.

Mi az a valami az állat vagy növény sejtjeiben, ami a szervezet jellegzetességét adja? A szervezet szövetekből áll, a szövetek pedig sejtekből. Azzal, hogy hogyan kezdtek ezek a sejtek egymástól különbözni, és mi módon váltak csont-, izom- vagy idegsejtekké, ez alkalommal nem foglalkozunk. Elég, ha megjegyezzük, hogy a sejtek sokban megegyeznek egymással, de sajátságos tulajdonságaik révén különböznek egymástól.

A sejtek három alapvető elemből - fehérjékből, szénhidrátokból és zsírokból - állnak, de megtalálható bennünk a víz és ásványi só is. A szénhidrátoknak és zsíroknak szemmel láthatóan nincs közünk a sejtek jellegzetességéhez; ehelyett elsősorban energiaforrásként tartjuk őket számon. Ezek szerint a fehérjék hosszú atomláncolatból összetevődő, óriási molekulákból állnak. Huszonegynéhány aminosav van bennük, melyek a sejtmagon kívüli részecskékben keletkeznek. Ezek a riboszómáknak nevezett részecskék igazi fehérjegyárként működnek. A felületükön végbemenő fehérjeszintézist az enzimek irányítják, melyeknek a száma egytől kétezerig terjed.

Tegyük fel, hogy elődömből olyan gént - a kromoszóma egy részét - örököltem, amely úgy irányítja a fejlődési folyamat "rábízott" részét, hogy szemem szivárványhártyájában barna pigment jelenik meg. Valamilyen módnak kell lennie, hogy ez a barna színnel "megbízott" gén továbbítsa "rendeletét" a sejtmagon kívül álló riboszómáknak, hogy a kívánt pigment valóban megjelenjen. (Ezzel természetesen azt a feltevést is elfogadtuk, hogy a fehérjék részt vesznek a pigmentek felépítésében.) Más jellegzetességet is vizsgálatba vehetünk. A kívánt tulajdonság kialakulásához szükséges fehérjéknek valamilyen módon "rendeletet" kell kapniuk a sejtmag génjétől.

A legújabb kutatások fényt derítettek ezeknek az úgynevezett hírnöknek a természetére. A gének bonyolult összetételű nukleinsavakat tartalmaznak. Ugyanilyen bonyolult nukleinsav-vegyület van a sejtmagon kívül álló riboszómákban is. Úgy is mondhatnánk, hogy a gének nukleinsava a modellje vagy mintapéldány a kívánt savcsoportnak. Miután ez a mintapéldány kiválasztódik, a sejtmaghártyán átjutva a sejt külső részébe hatol. Itt valódi rejtjelként viselkedik, vagyis "értesíti" a riboszómákat, hogy éppen olyan fehérjéket termeljenek, amikre szükség van.

Így válik valósággá a sejtben az a tulajdonság, melyet a gén addig "megjegyzett" mintapéldányként hordozott magában. Amikor ez a jelenség egy szövet minden sejtjére jellemző, a szövet fölveszi a jellegzetességét, s meghatározott tevékenységbe kezd.

 


 
teremtés darwin evolució fejlődés gén sejt öröklődés
Tanulságos

Mindegyik az ő nem szerint

2019.07.07 15:33

A teremtésről szóló bibliai feljegyzés azt mondja, hogy a növény- és állatvilág minden egyede "az ő neme szerint" lett megteremtve (1 Mózes 1,11.21.24.25).

A teáscsésze
2017.01.07 06:15
Istené a felelősség
2018.05.15 17:06
Stier: Reden Jesu
2018.11.19 10:39
Az ateista filozófia
2017.03.22 08:35
Jézus elveszett sírja
2017.05.29 10:17