Harold W. Clarck: Csodálatosan megteremtve 1. rész



Természet, 2019.02.19 21:07 163

Harold W. Clarck: Csodálatosan megteremtve 1. rész

"Magasztallak, hogy csodálatosan megkülönböztettél. Csodálatosak a te cselekedeteid." (Zsolt. 139,14.)

A zsoltáríró a fenti szavakkal a tudomány számára ismert egyik legnagyobb igazságot mondta ki, s még egy mélyebb értelemet is adott neki, amikor hozzátette:

"Nem volt elrejtve előtted az én csontom,
mikor titokban formáltattam és idomíttattam,
mintegy a föld mélyében." (Zsolt. 139,15.)


Természettudományos kutatásaim során mindig újból és újból elámultam annak az energiának és bölcsességnek láttán, amely képes megindítani bármelyik állat bonyolult szervezetének fejlődési folyamatát. E fejlődés módjai olyan összetettek és sokfélék, a velük kapcsolatos rejtélyek olyan határtalanok, a folyamatok pedig annyira felülmúlják felfogóképességünket, hogy Dávidhoz hasonlóank, és is számtalanszor mondtam: "És nekem milyen kedvesek a te gondolataid, óh Isten! Mily nagy azoknak summája!" (Zsolt. 139,17)

Az állatok-néhány kivételével-egyetlenegy sejtből, a petesejtből fejlódnek ki. Milyen képességeket rejteget magában ez a piciny sejt? Vagy milyen csodálatos folyamatoknak kell lejátszódniuk, mielőtt a sejt bonyolult szervezetté válna? Elég, ha csak egy néhány ilyen változást említünk.

Ha megvizsgáljuk egy közönséges tengeri sün petesejtjét, mindjárt szemünkbe tűnik, hogy két részből-egy felsőből és egy alsóból áll, melyeket egy pigmentsor választ el. Ezeknek a részeknek a felépítése mindaddig nem látható, míg a petesejt meg nem termékenyül, ekkor ugyanis a sejthártyába ültetett szemcsék feloldónak, s a belőlük felszabadult vegyi anyagok megindítják a fejlődést. Ezek a vegyi anyagok tulajdonképpen hormonok, melyeket a sejtmagban levő kromoszómák génjei ellenőriznek. Így az öröklődés törvényei szabják meg, milyen irányú lesz a fejlődés, hogy minden egyed "az ő neme szerint" alakuljon ki. Ebből is leszögezhetjük, hogy a Bibliának nemcsak lelki és költői értéke, hanem tudományos jellege is van, mivel minden Isten által megformált lény az ő nemének megfelelően sajátosan fejlődik. A tengeri sün petesejtjéből csakis tengeri sün fejlődhet ki. Még sohasem történt meg, hogy helyette tengericsillag, vagy valami más jött volna létre.

Amint elkezdődik a fejlődés, bizonyos bázisos szervtelepek keletkeznek, amelyekből különböző szervek és szövetek alakulnak ki. Az állatoknak ezeket az elsődleges szervtelepeit a magzat csíralemezeinek nevezzük. Három csíralemez van: külső, középső, és belső. Ezek a csíralemezek minden állatfajnál sajátosan keletkeznek. Íme néhány példa:

Embriológiai kutatások vagy fejlődéstani vizsgálatok végzésekor gyakran használják fel a lándzsahal egyszerű petéjét. Amikor elkezdőik a fejlődés, a petesejt addig osztódik, amíg egy üres sejtlabda nem alakul ki belőle. A felső felén lévő sejtek nagyobbak az aló rész sejtjeinél, aminek az a következménye, hogy úgy elhatalmasodnak, hogy ezeket az alsó sejteket az üres labda belsejébe sűrítik.
Ugyanaz történik, mint amikor egy üres gumilabdát úgy megnyomunk, hogy az egyik fele beleilleszkedik a másikba. A felül külső réteg lesz az ektoderma vagy külső hámréteg, az alsó sejtréteg pedig entodermává vagy belső csíralemezzé válik. A két sejtréteg közötti sejtek is alakulni kezdenek, és mezodermává vagy középső csíralemezzé lesznek. Így alakul ki a magzat három csíralemeze.

A tyúktojásban másmilyen fejlődési folyamat megy végbe. Ennek olyan nagy a sárgája, hogy a sejtek nem alkothatnak egy üres sejtlabdát. Fejlődés közben ehelyett egy vékony lemezt formálnak a tojás sárgájának tetejébe. Ez az ektoderma. Amikor ez a lemez néhány milliméternyire túlnövi a tojássárgáját, egyik felén begörbül, s a sejtek a felső réteg alatt visszafelé kezdenek nőni. Így keletkezik a második réteg az entoderma. A mezoderma később jön létre az említett rétegek között.

Az emlősöknél, annak ellenére, hogy petesejtjük nem nagyobb az említett petesejteknél, a magzat csíralemezei másképpen fejlődnek ki. A sejtek vékony rétege egy folyadékkal töltött labdát alkot. Ennek a labdának a felső felében jelennek meg egymás után a magzat csíralemezei, kitöltve a labda belsejének jókora részét.

 


 
teremtés föld bolygó természet kutatás Isten
Természet

Változó földünk

2019.02.11 21:00

Az ember, akinek viszonylag rövid élettartam adatott meg, abban a hiszemben él, hogy a Föld felszíne változatlan. A természeti tájakat formáló erők ugyanis általában észrevehetetlenül lassúak.

Egysejtű élőlények
2017.04.02 11:49
A növények terjedése
2017.02.11 09:02