Változó földünk

Változó földünk

Természet, Szerző: - február 11. 107

Az ember, akinek viszonylag rövid élettartam adatott meg, abban a hiszemben él, hogy a Föld felszíne változatlan. A természeti tájakat formáló erők ugyanis általában észrevehetetlenül lassúak. A kontinensek, melyeket a bolygó olvadt belső anyagán úszó kőzetlemezek hordoznak, feltartóztathatatlanul távolodnak egymástól vagy közelednek egymás felé, néhány millimétert haladva évenként. A föld alatti, felfelé ható erők lassú munkája nyomán a tengerfenék hegyekké gyűrődik fel, hogy aztán az erózió magányos sziklacsúcsokká és síkságokká koptassa őket. A nehézkedési erőnek engedelmeskedő víz pedig barlangokat váj és völgyeket mélyít.

A változatlanság képzetét azonban olykor maga a természet töri meg bennünk. Vulkánkitörések nyomán szigetek születhetnek a szemünk láttára - így keletkezett például az izlandi Surtsey -, de ugyanez az erő jól ismert tájakat törölhet le a Föld felszínéről. Ez történt i. sz. 79-ben, amikor a Vezúvból kilövellő vulkáni hamu betemette Pompeji városát.

A természet erői mellett minden emberi törekvés eltörpül - a természt mindannyiszor ámulatba ejt szépségével és hatalmával. A francia Alpok zord jégvilága vagy a Namib-sivatag perzselő homokja szüntelen arra emlékeztet, hogy az ember képtelen megélni a környezeti szélsőségek között. A Szent András-törésvonal fenyegető hasadéka pedig arra a tényre figyelmeztet, hogy a Földet felépítő anyaghoz képest minden emberi alkotás csak ideiglenes...

 


 
föld jövő természet teremtés erők
Természet

Csodálatosan megteremtve 3. rész

április 02.

Mindezt könnyű elmesélni, de azt már nem, hogy miként jött létre? Úgy látszik, hogy a magzat minden részének megvan az a "képessége", hogy egy bizonyosa szervvé váljon.

Egysejtű élőlények
2017. április 02.
A növények terjedése
2017. február 11.
Newton és a teremtés
2017. november 03.

Aktuális programok a közeledben