A győzelem kulcsa

A győzelem kulcsa

Az ördögnek van néhány kedvenc igehelye. Nem hiszitek? Pedig ő is olvassa a Bibliát, s megvannak a "bejáratott" igehelyei, amiket ellenem is használt már.

Például a Jelenések könyve 3. fejezetének 5. verse: "Aki győz, az fehér ruhákba öltözik; és nem törlöm ki annak nevét az élet könyvéből, és vallást teszek annak nevéről az én Atyám előtt és az ő angyalai előtt." Erről az igehelyről sok prédikációt hallottam már gyermekkoromban. Tetszett a fehér ruha, meg hogy a nevem nem lesz kitörölve az élet könyvéből. De nagyon világos ebben az igében az is, hogy mindez feltételhez van kötve. Győznöm kell ahhoz, hogy a nevemet ne töröljék ki a könyvből. Nem voltam valami sikeres a bűn fölötti győzelem terén. Veszekedtem a testvéremmel - természetesen az ő hibájából -, de ugyanakkor nem tudtam győzni saját problémáim fölött sem; ezért nem lehetett fehér ruhám, és Jézus sem tudta a nevemet megvallani az Atya előtt. Ez nagyon elkeserített.

Volt azonban idő, amikor ébredés következett be az életemben. Ilyenkor elhatároztam, hogy újból megpróbálok győzni a bűneim felett. De ekkor az ördög egy másik igehellyel vágott fejbe, a Zsidókhoz írt levél 10. fejezetének 26. versével. Próbáltam hittel előretekinteni az ítéletre, de tudtam, hogy nem minden vétkem véletlenszerű. Sajnos, követtem el tudatosan is bűnöket. Ezért megint reményvesztetté váltam, és elkeseredtem.

Később megint történt valami, aminek hatására azt mondtam, újra megpróbálom. Egy napon elmentem néhány derék hívő emberhez. Ismertek ilyeneket? Olyanokat, akik már legalább öt éve nem vétkeztek? Megkérdeztem őket, hogyan győztek a bűnük fölött. Azt mondták: "Álljatok ellene az ördögnek, és elfut tőletek." Megpróbáltam hát ezt követni, de nem működött.

Már tele volt a fejem dudorokkal, amelyeket az ördögtől kaptam, s ezektől még jobban elkeseredtem. De valami megint történt, és újra megpróbáltam. Ám az ördög ott állt, hogy egy újabb igével kábítson el, a Zsidókhoz írt levél 12. fejezetének 4. versével, ami így szól: "Mert még végig nem állottatok ellent, tusakodván a bűn ellen."

Eddig is nagyon keményen próbáltam már. Mégis elhatároztam, hogy még keményebb leszek. Imádkozni kezdtem, reméltem, hogy az majd segít. Az ördög azonban ismét elém tolt egy kedves igét Ésaiás könyvéből, az 59. fejezet 2. versét: "Hanem a ti vétkeitek választanak el titeket Istenetektől, és bűneitek fedezték el orcáját tielőttetek, hogy meg nem hallgatott." Vagyis, az Úr addig nem hallgat meg engem, amíg el nem hagyom a bűneimet. Ezért elhatároztam, hogy minden bűnömet elvetem. Nagyon komoly küzdelmet vívtam. Úgy jártam, mint az egyszeri autós, aki elment a városba, hogy megjavíttassa az autó dudáját, ami elromlott. A szerviz kapuja zárva volt, s az ajtón egy tábla lógott a következő felirattal: "Dudáljon, ha segítségre van szüksége!" Az autós viszont nem tudott segítséget hívni, mert éppen a dudája nem működött. Így hosszú ideig csak ült a kocsiban, és fagyoskodott.

Ima nélkül nem tudok a bűnömtől megszabadulni. Addig viszont nem hallgat meg engem az Úr, amíg nem vetkőzöm le a bűnömet. A 66. zsoltár 18. verse így szól: "Ha hamisságra néztem volna szívemben, meg nem hallgatott volna az én Uram."

Ekkor kezdtem el komolyan gondolkodni a predesztinációról, vagyis az eleve elrendelésről. Eszerint vannak emberek, akik úgy születtek, hogy megváltottak lesznek, s vannak, akikre kárhozat vár. Úgy véltem, én azért születtem, hogy a pokol tüzének martaléka legyek. Nagyon közel álltam ahhoz, hogy feladjam.
Egy nap új gondolat nyitotta fel a szememet, amiről soha sem hallottam korábban, s ami teljesen megváltoztatta az életemet. Egy könyvet olvastam a Galáciai levélről. A múlt század elején írta az egyik pionírunk. Azt találtam benne, hogy a bűn nem az, amire mi a leggyakrabban gondolunk. A bűn nem a rossz dolgok elkövetése, azok csupán következményei a bűnnek. A bűn nem úgy kezdődött, hogy Lucifer elkezdte lopkodni az élet fájáról a gyümölcsöt; vagy hogy a tízparancsolatot a szokásos módon hágta át. A bűn Lucifer azon elhatározásából született, hogy függetleníti magát Alkotójától. Megpróbált Istentől teljesen függetlenül élni. Soha nem gondoltam arra, hogy ez mennyire lényeges.

Ez a kulcsa az ördög összes fent említett kedvenc igehelyének. A bűn az Istentől távol való élet! Bűn az, amikor nem töltesz időt naponta Istennel. Ez a bűn lényege! Ennek következményeként követünk el rossz dolgokat.

Azt olvassuk, hogy aki győz, fehér ruhákba öltözik. Kik? Akik győznek. De mi fölött? Én ezt értettem félre. Azt hittem, hogy nekem a bűn fölött kell győznöm. Nem. Nem! Azt mondja a Szentírás, hogy azok kapnak fehér ruhát, akik győznek a fölött a kísértés fölött, hogy távol éljenek Istentől. Rájöttem, hogy éppen a fehér ruhába való öltözés által diadalmaskodhatunk a bűnünk felett. Ha én győzök a fölött, hogy ne éljek Istentől elszakadva, Ő győzni fog az én bűnöm fölött. Eddig ott harcoltam, ahol nem is volt harcmező. Isten soha nem kért arra, hogy a bűn és az ördög ellen küzdjek. Ő túl nagy falat számomra. Isten azonban megígérte, hogy értem legyőzi Sátánt és a bűnt is.

Ha tudatosan vétkezem, ha úgy döntök, hogy Jézus Krisztustól távol, vagy Tőle elszakadva élek nap mint nap, akkor a bűnért való áldozat nem létezik többé. De csak számomra! Mert nekem Jézushoz kell mennem azért, hogy a bűnömre bocsánatot nyerjek. Ha naponta nem kapok tőle bűnbocsánatot, akkor az Ő áldozata az én számomra elveszíti a jelentőségét.

"Álljatok ellene az ördögnek, és elfut tőletek." (Jak 4: 7.) Visszamentem ehhez a vershez is, és újra elolvastam. Azt láttam, hogy ezek a derék hívő emberek kiragadták a szövegkörnyezetből ezt a mondatot. Ezért elolvastam az egész igehelyet. Figyeljétek meg, hogyan is szól! "Engedelmeskedjetek azért az Istennek; álljatok ellene az ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek az Istenhez, és közeledni fog hozzátok." (Jak 4: 7-8.) Először azt mondja, engedelmeskedjetek Istennek és adjátok át magatokat Neki, s csak utána szólít fel, hogy álljatok ellent az ördögnek, és közeledjetek Istenhez. Úgy néz ki, mintha egy vékony sajtszelet lenne két vastag kenyér között. Azt mondja, csak akkor állhatsz ellen az ördögnek, ha engedelmeskedsz Istennek.

Felkerestem néhány tudóst, akik tudnak görögül. Én magam két évig tanultam ezt a nyelvet, ami alatt megtanultam, hogy mit nem tudok belőle. Ezért keresek fel szakembereket, amikor nem értem a görög szöveget, és ők elmagyarázzák nekem.

Megtudtam, hogy az eredeti görög szöveg összefüggésében az egyedüli módja annak, hogy ellenállj az ördögnek, az, ha közeledsz Istenhez! Ez megadta a választ erre az igehelyre.

Mi a helyzet az imameghallgatással kapcsolatos igehelyekkel? A Szentírásban nyolc különféle imádsági forma van, amelynek fele feltételes imádság, fele pedig feltétel nélküli. Egy példa a feltételes imára. Ha olyan különleges dolgokért imádkozom, mint a napfény, az eső vagy hasonlók, akkor az én engedelmességem lesz a feltétele Isten válaszának. De ha az Istennel való kapcsolatomért imádkozom, ez bizony feltétel nélkül meghallgatásra talál. Mert az Úr minden bűnös imáját meghallgatja, aki azért könyörög, hogy Hozzá jöhessen.
Ez elvezet a legfontosabb igehelyhez, a Zsidókhoz írt levél 12. fejezetének 4. verséhez, ahol az angol fordítás azt írja: "amíg vérig nem álltatok ellen". Természetesen ebben az esetben is el kell olvasni a szövegkörnyezetet, és vissza kell menni az első versig. "Annakokáért mi is, kiket a bizonyságoknak ily nagy fellege vesz körül, félretéve minden akadályt és a megkörnyékező bűnt, kitartással fussuk meg az előttünk levő küzdőtért. Nézvén a hitnek fejedelmére és bevégezőjére, Jézusra, aki az előtte levő öröm helyett, megvetve a gyalázatot, keresztet szenvedett, s az Isten királyi székének jobbjára ült. Gondoljátok meg azért, hogy ő ily ellene való támadást szenvedett el a bűnösöktől, hogy el ne csüggedjetek lelkeitekben elalélván. Mert még végig nem állottatok ellent, tusakodván a bűn ellen."

Melyik az a bűn, ami olyan könnyen körülfog bennünket? A kedvenc bűnünk? Nem. Itt "a" bűnről, mint egyetemes fogalomról beszél. A nagy bűnről, a bűnnek az igazi okozójáról. Tehát akkor követsz el bűnt, ha nap mint nap Istentől elszakadva éled az életedet, s ha nem töltesz csendes perceket Istennel az ima által naponta. Ez a bűn igazi okozója. Ez az a bűn, ami olyan könnyen körülfogja az embert. Honnan tudom?
Néhány éve különböző felméréseket készítettem több száz gyülekezeti taggal. Voltak közöttük fiatalok és idősek egyaránt. Saját csendes áhítataikról, naponkénti Istennel való kapcsolatukról kérdeztem őket. Válaszuk, amelynek nyomán fájdalmas következtetésre jutottam, sokk-ként ért. Húsz százalékuknak, tehát öt közül csak egynek, volt naponta valami kapcsolata Istennel. Ez a legnagyobb problémája ma az egyháznak is.

A fivérem, amikor az Andrews Egyetemen tanított, a kurzus végén minden alkalommal feltett egy kérdést. Lelkészeket, misszionáriusokat kérdezett meg, és olyanokat, akik kikerülnek a szolgálatba. A kérdés így hangzott: "Mondd el nekem, lelkész, tanár vagy misszionárius, hogyan lehet nekem kapcsolatom Jézus Krisztussal!" A nevüket nem kellett ráírni. Gyönyörű válaszok születtek. Annak előjogát és szükségességét ecsetelték, mennyire fontos, hogy időt töltsünk Istennel, hogy ez legyen a legelső az értékrendünkben. Senkinek ne engedjük meg, hogy megzavarja ezt az időt. Továbbá, hogy az ima mennyire fontos a Szentírás megértéséhez. Amikor befejezték a válaszírást, megfordíttatta a lapot, majd azt kérte a diákoktól, most írják le azt, hogy ők személyesen, hogyan gyakorolják a leírtakat. Tíz éven keresztül őrizte ezeket a lapokat, s a tizedik év végén számadást készített az összegyűjtött anyagból. Az eredmény szerint csupán a diákok húsz százaléka tette azt, amit leírt, hogy tenni kell. A többiek azt válaszolták, hogy nagyon elfoglaltak, de remélik, a jövőben sokkal jobban fogják végezni... stb.

Egy, a keresztény iskolákban végzett kutatás is hasonló eredményt hozott.

A Szentírás azt mondja, hogy miután félretesszük a bennünket megkörnyékező bűnt, nézzünk fel Jézusra (lásd. Zsid. 12:1.), s gondoljuk át, hogy Ő mit tett (3. vers)! A 4. vers azt mondja: "Mert még végig nem állottatok ellent, tusakodván a bűn ellen." Kiről szól az igevers? Természetesen Jézusról! Krisztus végig ellenállt a bűn csábításának, és tusakodott ellene. Figyeljünk csak a különbségre! Jézus nem a bűnök ellen harcolt, hanem "a" bűn ellen! A bűn nem környékezte meg Jézust. A Biblia elmondja, hogy a Fiú szerette az igazságosságot, és gyűlölte a bűnt, amely semmi hatással nem volt Rá. Jézus Krisztus egyszerűen undorodott a bűntől, és távol tartotta magát tőle.

A Zsidókhoz írt levél 4. fejezetének 15. verse azonban azt mondja: "megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan". A görög nyelvet jól ismerő tudósokkal ezt is ellenőriztettem. Így kiderült, hogy az eredeti görög szövegben ez az ige nem azt mondja, hogy Jézus minden területen megkísértetett, hanem azt, hogy mindenben úgy kísértetett meg, ahogyan mi. Jézus éppen annyira, sőt még jobban próbára lett téve a bűn valóságában és magvában, mint az ember.

Volt egy régi Volkswagenem, egy siralmas bogárhátú, aminek a hátsó szélvédője állandóan koszos volt. Egyszer egy közlekedési lámpa piros jelzésénél álltam, amikor néhány fiatal ugyanilyen autóval odaállt mellém a másik sávba. Mielőtt zöldre váltott volna a lámpa, elkezdtük túráztatni a motort. Teljesen megfeledkeztem róla, hogy nekem csak négyhengeres a motorom, nekik meg nyolc. Így mire én átjutottam az útkereszteződésen, ők már a következő lámpánál álltak. Soha nem kísértett ezek után, hogy ezt még egyszer megtegyem.

Amikor az erő nálad van, akkor vagy igazán megkísértve, hogy használd azt. Jézus olyan hatalommal bírt, amilyennel mi soha nem rendelkezhetünk, ám Ő ezt egyszer sem használta ki. Az ördög ezzel kísértette meg, amikor zaklatta, hogy függetlenítse magát Istentől, és önmagának éljen. Egyáltalán nem nagy bűn, ha hat-hét böjtnap után eszel valamit. Az ördög nem abban kísértette meg Jézust, hogy például fagylaltot készítsen a kövekből, hanem arra késztette Őt, hogy kenyeret teremtsen. De nem is a kenyérrel van baj. Az ördög nem akart mást, mint Jézust a bűn lényegében megkísérteni, hogy a trónról a sírba vihesse. De Jézus végig ellenállt annak, hogy elszakadjon Istentől, és önálló életet éljen. Soha nem szakadt el az Atyjától, s éppen ezért a bűnök sem vonzották Őt.

Alles Cooper volt az egyik legundorítóbb rocksztár, aki valaha ezen a Földön élt. Iszonyatos dolgokat művelt a színpadon. Egyszer egy hatalmas csészét adott körbe az óriási tömegben. S miután mindenki beleköpött, elvette és megitta a tartalmát...

Gondolom, most forog a gyomrotok. Pontosan így hatottak a bűnök is Jézusra. Jézus egyszerűen nem volt vevő ezekre, undorodott tőlük.

Ha Istennel élünk, akkor éppen úgy fogunk viszonyulni mi is a bűnökhöz, mint Jézus.

Amikor egy összejövetelen elmondtam Alles Cooper történetét, egy lelkész odajött hozzám, és mutatott egy fényképet, amelyen a lelkész és Alles Cooper volt látható, amint együtt golfoznak Arizonában. Alles Cooper ma megtért keresztény, és egy vasárnapi iskola tanítója. Ha Isten ezért a rocksztárért is képes volt cselekedni, biztos vagyok benne, hogy kész tenni érted és értem is. Egyetlen dolgot kér cserébe, hogy határozottan álljunk szembe a bűnnel.