A teremtés csodái - Páratlan szépségű világunk 3. rész

A teremtés csodái - Páratlan szépségű világunk 3. rész

Ki nem gyönyörködött már drágakövek szépségében? Ki nem ámult már el a fojtott színű gyöngy mélyről előtörő, puha ragyogása, a gyémántból élénken sziporkázó fénysugarak, a rubin piros színének pompája, a smaragd zöld ragyogása vagy a bíborszínű ametiszt csillogása láttán? Ha mindezek az ásványok egyformán kristályosodnának, nem létezne a szépségnek ez a nagyszerű kiállítása. Ám minden kristály molekuláris felépítésében van valami, ami a fénysugarat sajátosan töri meg. Az erős fénytörésen kívül még az anyagában levő, egyenletes elosztású színtesteknek köszöngeti bámulatra méltó színpompáját.
Miért volnának ezek a földbe rejtett drágakövek ilyen szépek, ha a Teremtő-aki mindent lát- nem a maga és a mi megelégedésünkre és örömünkre alkotta volna őket? És ha már a természetben jelenlevő szerkezetek és jelenségek ilyen sokféleképpen vannak beavatva a szépség létrehozásába és bemutatásába - ami- valamennyiünk számára igazi élvezet -, hát nem annak a bizonyítéka ez, hogy e mögött egy meghatározott cél és jól átgondolt tervezés áll?!

Milyen igazul csengnek a zsoltáríró szavai:

"Az egek beszélik Isten dicsőségét,
és kezeinek munkáját hirdetik az égboltozat."
Zsoltár 19,2