Az Ószövetség régebbi, mint gondolták

Az Ószövetség régebbi, mint gondolták

Korszerű laboratóriumi technika segítségével sikerült bizonyítani, hogy egy jeruzsálemi temetőkamrából előkerült két ezüst amulett, amelyre ószövetségi szövegeket véstek, az időszámítás előtti 6. századból való, tehát a Tóra már a babiloni fogság előtt létezett. A tudományos szenzációról a nagy példányszámú Haaretz izraeli napilap adott hírt egy régebbi számában.

A két lelet elemzését izraeli és amerikai tudósok végezték el, s következtetéseiket egy amerikai szaklapban tették közzé. A két ezüst amulett keletkezési ideje szerintük tárgyi bizonyítéka annak, hogy Mózes öt könyve (Pentateuchus), amelyből az érmekre vésett rituális imaszöveg származik, már a babiloniak által i.e. 587-ben lerombolt első jeruzsálemi templom idején is megvolt.

A Tóra létrejöttének idejéről több elmélet létezik. A tudósok többsége szerint Mózes öt könyve válogatás, négy különböző forrás összeötvözésével nyerte el most ismert formáját a babiloni fogság után épített második jeruzsálemi templom idején. Ezt a Salamon király templomaként ismert építményt 70-ben rombolták le a rómaiak.

Eddig is létezett az a kisebbségi vélemény tudóskörökben, mely szerint a Tóra, az Ószövetség első öt könyve már a babiloni fogság előtt elnyerte végső formáját. Az új eredmény az ő álláspontjukat erősíti meg.

A vizsgált amulettek 1979-ben egy földalatti sírkamrából kerültek elő Jeruzsálemben, egy ásatás során. A rajtuk lévő vésett szöveg a kohaniták - a papi rend tagjai - temetése alkalmával használatos ima, és Mózes 4. könyvének 6. fejezetéből való.