Jézus elveszett sírja – avagy a hollywoodi evangélium

Jézus elveszett sírja

– avagy a hollywoodi evangélium

Tanulságos, Szerző:Fabiny Tamás - 2017. május 29. 813

Nyomasztó álma volt egy teológushallgatónak a 80-as években, amikor az új Evangélikus Teológiai Akadémia épült. Az álom szerint egy markológép a budapesti Bosnyák-tér szélén emberi csontmaradványokat hozott a felszínre, amelyekről a régészek utóbb kiderítették, hogy Jézus Krisztus csontjai. Az illető csatakosan ébredt a rémálomból, hiszen ez a régészeti szenzáció azt jelentette volna, hogy Jézus nem támadt fel. Utóbb a teológushallgató mindezt egy szószéki áhítatában elmondta, amelynek hallatán előbb mosolyogtunk, majd belső derűvel azt tudtuk mondani: milyen jó, hogy Jézus sírja üres, nem pedig az ember feltámadásba vetett hite.

Nem tudom, hogy James Cameron Oscar-díjas filmrendező ehhez hasonlóan álmában kapta-e az ötletet, hogy Jézus általa feltételezett csontjait tárja ország-világ elé. A Titanic, a Terminátor és más szuperprodukciók rendezője mindenesetre nagyon is éber volt, amikor előbb New Yorkban nemzetközi sajtótájékoztató keretében ismertette vélekedését, majd a Discovery Channel március 4-én levetítette a „Jézus elveszett sírja” című dokumentumfilmet. A gépezet beindult. Előbb a bulvárlapok és a kereskedelmi televíziók mozdultak rá a témára, majd mértékadóbb orgánumokban régészek és ókorkutatók fejtették ki véleményüket a világhírű producer és az izraeli származású kanadai rendező, Simcha Jacobovici elméletéről. A sajtótájékoztatón és a filmben tíz csonttartó kődobozt, úgynevezett osszáriumot mutattak be. A filmesek szerint ezeken a következő nevek olvashatók: Jézus, Mária és József fia, Mária Magdaléna, sőt Jézus fia, Júdás. Csontokat ugyan nem tudtak felmutatni, de a maradványokról DNS-mintát vettek. Ezekből, így a szenzáció, az derült ki, hogy „Jézus” és „Mária Magdaléna” nem voltak vér szerinti rokonok, ezért csakis férj és feleség lehettek. Ezzel egy, már számos fikciós műben körbefuttatott rókáról akarnak a film alkotói újabb bőrt lenyúzni, nevezetesen, hogy Jézus és az evangéliumokban Mária Magdalénaként szereplő tanítvány-szimpatizáns házastársak voltak. Hogy azonban ne ismételjék meg A „Da Vinci kód” című könyv és film immár lejárt szavatosságú alaphelyzetét, az alkotók Jézust és Máriát egészséges fiúgyermekkel is megajándékozták, akinek természetesen a Júdás nevet adták ebben a sajátos anti-keresztségben. Azzal az állítással pedig, hogy az osszáriumok az ő emberi maradványaikat rejtik, nem kevesebbet mondanak, mint hogy Jézus nem támadt fel, hanem örökre a sír foglya maradt. Pontosabban addig, amíg a producer és a rendező napvilágra nem hozza az ő csontjaikat.

A profi módon felépített médiakampány hatékonyságán mit sem csökkent az a tény, hogy az igazi szakembereket – régészeket és antropológusokat – felháborítja ez a gazdag fantáziájú, ugyanakkor teljességgel szakszerűtlen megközelítés. Az alkotók alighanem azt is a PR részének tekintik, hogy teológusokat és biblikus tudósokat is megszólaltatnak. Mindezzel azt sugallják ugyanis: minél inkább tiltakoznak az – általuk végletesen maradinak tartott – egyház képviselői, annál inkább oka van a „művelt” nagyközönségnek a gyanakvásra. Nem zörög a haraszt, ha nem fúj a szél. Meg különben is, aki olyan szívfacsaró filmet készített a süllyedő Titanicról, vagy olyan erősnek mutatta be a bálványozható Arnold Schwarzeneggert – ma Kalifornia állam kormányzóját –, az biztosan ért a régészethez és a vallástudományhoz is. Meg különben is, az egyház mást sem tesz – mondja az önmagát felvilágosultnak hitt, valójában agymosott ember –, mint hogy eltitkolja a Holt-tengeri tekercsek és apokrif evangéliumok rá nézve kompromittáló üzenetét...

Sajátos ajándékot kaptunk ilyenkor böjti időben. A német Pro Sieben televíziócsatorna még biztosabbra megy az időzítésben: ők nagypénteken készülnek sugározni a filmet.

Mit tehetünk?

Először:őrizzük meg a nyugalmunkat. Vegyünk mély levegőt, majd menjünk sétálni. Egy kiadós tavaszi testmozgás egészségesebb, mint áltudományos fejtegetések végighallgatása.

Másodszor: talán még a böjti időben is, teret engedhetünk némi humornak, és megkérdezhetjük: miért nem egyenesen Amerikában lelték meg Jézusnak és családjának sírját? Egy ilyen sztoriban még több fordulat – és nyilván még több pénz – rejtőzött volna. Mert nincs új a nap alatt. Néhány éve Holger Kersten Jézus Indiában élt című könyve számított bestsellernek a magyar könyvpiacon. Közismert, hogy a japánok is „megtalálták” már Jézus sírját. A helyiek vélekedése szerint Jézus 21 évesen érkezett egy Singo nevű falucskájába, ahol megtanulta a helyiek nyelvét, majd 12 év elmúltával visszatért Júdeába. Amikor azonban megfeszítették volna, akkor testvére vállalta át a szenvedést, így Jézus visszatérhetett a felkelő nap országába, hogy feleségül vegyen egy Mijukó nevű hölgyet, akivel 106 éves koráig élt felhőtlen boldogságban. Ezekhez a legendákhoz képest sápadtnak tűnik az az újpogány vélekedés, amely Jézusban a pártus herceget látja.

Harmadszor: és a legfőbb böjti tanácsom, vegyük elő az Újszövetséget. Olvassuk figyelmesen az evangéliumok beszámolóit az üres sírról és a húsvéti megjelenésekről, majd lapozzuk fel Pál leveleit, ahol egyebek mellett ezt olvassuk: „Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi igehirdetésünk, de hiábavaló a ti hitetek is. Sőt Isten hamis tanúinak is bizonyulunk, mert akkor Istennel szemben arról tanúskodtunk, hogy feltámasztotta a Krisztust, akit azonban nem támasztott fel, ha csakugyan nem támadnak fel a halottak. Mert ha a halottak nem támadnak fel, Krisztus sem támadt fel. Ha pedig Krisztus nem támadt fel, semmit sem ér a ti hitetek, még bűneitekben vagytok. Sőt akkor azok is elvesztek, akik Krisztusban hunytak el. Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, akkor minden embernél nyomorultabbak vagyunk” (1Kor 15:14–19).


 
sír feltámadás jézus feltámadt hit nyugalom biblia újszövetség Jézus
Tanulságos

Stier: Reden Jesu

2018. november 19.

Holbach báró ezen estélyeinek egyikén, melyeken a század leghíresebb hittagadói szoktak összegyűlni, a legszabadabban és a legmulatságosabb módon folyt a társalgás a Szentírás állítólagos...

A teáscsésze
2017. január 07.
Az ateista filozófia
2017. március 22.
Stier: Reden Jesu
2018. november 19.
Emil avagy a nevelésről
2018. november 12.
Istené a felelősség
2018. május 15.
Egy csodálatos árverés
2017. augusztus 01.

Aktuális programok a közeledben